Bertók László | PIM

Kazalban a tűt

Korom

Táj

Levél az ágat

Azt mondják, költő

Fekete tejút, hangyák vonulnak

Csiga

Ó, ennivaló szörnyetegeim

Fémízű

Az idegenvezető elbúcsúzik

Most, hogy vége a diktatúr

Mint a lélegzet annyi csak

Én tudom, hogy a számon át

Aki többet tud az van itt

Furkálja a semmit a szó

Mint az eget tartja a nap

Magával ránt és elejt, ami fog

A történet