Interjú

A Petőfi Irodalmi Múzeum hangstúdiójában készült interjúk és tematikus beszélgetések gyűjteménye.

Tolnai széke és a fekete madár – Géczi Jánossal Gáspár György beszélget

2006-2007-ben Gáspár György, a PIM médiatárának munkatársa kilenc részes életútinterjút készített Géczi Jánossal. Géczi, több mint 60 kötet szerzője, író, költő, képzőművész, nevelés- és művelődéstudományi szakember, tavaly lett hetvenéves. A közel húsz évvel ezelőtt felvett beszélgetés során nemcsak gazdag alkotói pályájára derül fény, de egyúttal a kortársakhoz fűződő kapcsolatait, a barátságokat, az együttállásokat is megismerhetjük, valamint az interjú hozadékaként az irodalom bonyolult és érzékeny intézményrendszerébe is betekintést nyerhetünk.

Az itt közölt két részletben az író érvényesülése, az alkotók sorsa a téma, az a folyamat, amikor az irodalomszociológiai szempontok ütköznek a vakszerencsével. 

Az első részlet az írói rámutatásról szól, arról a gesztusról, amikor egy író saját szellemi hátországát tárja a közönség elé, mintáit és elődeit bemutatva feltámaszt egy alkotót vagy leporol egy elfeledett életművet. A fő kérdés persze az, hogy kinek, s hogyan van esélye a megmaradásra? Mennyi az írói elhatározás vagy az irodalmi minőség szerepe, vagy ha mindennek ellenére az életművet belepi a por, van-e esély a feltámadásra?

A második felvételből megtudhatjuk, hogyan került közel Géczi János a vajdasági irodalomhoz, kikkel ismerkedett össze, s ez a kapcsolódás azután hogyan határozta meg pályáját és költészetét? Nem árulunk el titkot, ha az interjúból kiemeljük Tolnai Ottó nevét, hiszen a nemrégiben elhunyt Tolnait több generáció is "szellemi középpontjának" tartotta, költészete mellett személyisége is erős vonzással bírt sokak számára. Nincs ez másként Géczivel sem: egyrészt első, Tolnainál tett rögtönzött látogatását számtalan másik követi, másrészt verseiben is nyomon követhetők a rejtett és kevésbé rejtett Tolnai-nyomok. Tolnai mellett feltűnik még Sziveri János, Balázs Attila, Fenyvesi Ottó és Rajsli Emese neve is, mintegy illusztrálva a 21rovinj-ban elhangzó mondatot: „Addig mentem, amíg térképet nem sétáltam magamba.”

A Médiatár naplóinterjúi a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók című kiállításból

„Halálom esetén elégetendő!” – írja instrukcióként Füst Milán a naplójegyzetei elé, de vajon hogyan állnak a naplóíráshoz a mai szépírók, irodalomtörténészek? A Petőfi Irodalmi Múzeum Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók című kiállítás rövid interjúiból, melyeket Bartis Attila, Kemény István, Végel László írókkal, valamint Orosz László irodalomtörténészre emlékezve, fiával, Orosz István grafikussal készítettek a Médiatár munkatársai, kiderül, mit gondolnak kortársaink a naplóírásról, hogyan viszonyulnak a műfajhoz, milyen szerepet tölt be az életükben. 

A naplóinterjúk a tárlat 2024. december 3-i megnyitása óta egészen mostanáig megtekinthetők voltak a látogatók számára, a magyar irodalom legendás naplóíróinak (Csáth Géza, Fodor András, Móricz Zsigmond és még sokan mások) naplórészletei, naplószerű feljegyzései mellett. A felvételeket Ladik Katalinnal, Terék Annával, Márton Lászlóval és Oravecz Imrével készült új videók váltják a kiállításban, a négy interjú a továbbiakban a Pimmédia oldalán érhető el.