Kiadványok

  Szerzők: Benkő Andrea, E. Csorba Csilla, Kalla Zsuzsa, Kovács Ida, Nyerges Gabriella

A kötetet szerkesztette E. Csorba Csilla, felelős szerkesztő Varga Katalin, tervező: Lengyel János, képfeldolgozás Wilhelm Zsolt. 231.old.  Pauker Nyomda.

Hol és hogyan nyaralt a Balatonnál az 1950-es, ’60-as, ’70-es években a magyar író?

E kötet a fényképek segítségével keresi a választ ezekre a kérdésekre.

   Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.

Mit kapott ajándékba Arany János Petőfi Sándortól? Hol vásárolt bútorokat az Arany család? Milyen színű ruhákat kedvelt a költő? Mikor kezdett el dohányozni? E kérdésekre Arany János és családja közgyűjteményekben található tárgyi hagyatékának feldolgozása adhat választ. Katalógusunk annak a kulturális környezetnek a megértésére vállalkozik, amelyben a személyes tárgyak érintkezésbe kerültek használóikkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit mesél egy míves bútordarab, egy egyszerű kalap, egy gyertyatartó, egy írómappa Arany János és családja életéről és hétköznapjairól.

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, / Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.” – kérdezte Arany Jánostól Petőfi 1847-ban, amikor elolvasta a Toldit. Az irodalomtörténet számára ez a kérdés azóta is nyitott feladvány. Jegyző, hivatalnok, tanár és más szerepei leplezik az önmarcangoló, érzékeny lírikust. Az életmű is annyira összetett, változékony és sokszínű, ami ritkán szokott ilyen önmagával szembenéző formában megjelenni.

A 2017-es Budapest Transzfer Fesztivál / JÖVŐ-IDŐ keretében kortárs írókat kértünk arra, hogy Morus Tamás 501 éve megjelent Utópiájától szabadon elrugaszkodva írjanak rövid szövegeket az általuk elgondolt jövőről.

A többnyelvű kötetben Bartók Imre, Berta Ádám, Dragomán György, Pavla Horáková (CZ), Michal Hvorecký (SK), Silvester Lavrík (SK), Molnár T. Eszter, Moskát Anita, Potozky László, Ondřej Štindl (CZ), Ziemowit Szczerek (PL), Vlagyimir Szorokin (RU), Térey János szövegei szerepelnek.

Szerkesztő: Turi Márton

Grafika: Szurcsik Erika

Arany János 1853-ban, 46 éves korában „kócos szürke hajjal, sárgásbarna arccal, kalmuk szemekkel, tömpe orral, semmitmondó fizimiskával” – mutatja be önmagát Szemere Miklósnak. Vajon milyennek látta őt az első profilkép alkotója, Petőfi Sándor, s mennyiben alakult az arckép az utolsó reprezentatív festményig, Barabás Miklós alkotásáig?

Arany János pályája során többször is dolgozott tanárként: hol segédtanítóként Kisújszálláson, hol házi nevelőként Szalontán és Geszten, hol rendes gimnáziumi tanárként Nagykőrösön. Lehet tudni, hogy mindig nagyon alaposan felkészült óráira, diákjainak maga dolgozott ki tanmentet. Vajon miképpen tanította volna Arany János a saját költészetét? Szövegelemzésekkel lépett volna közelebb hozzá? Életrajzi bevezetéssel kezdte volna? Kitért volna arra, hogy az utókor miként viszonyult életművéhez?

 

A megtalált tragédia - Rejtő Jenő emlékére

szerkesztő: Thuróczy Gergely

Szépmíves Könyvek, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2016

  • KÉPES EMLÉKEZET sorozat

  • 383 oldal

  • Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ

  • ISBN: 9786155662065

Sorozatszerkesztő: Szondi György
Szerkesztette Zsille Gábor
A CD mellékletet szerkesztette Kemény Aranka és Zsille Gábor
Hangmérnök: Bolla György
A stúdiómunkálatok a Petőfi Irodalmi Múzeum Stúdiójában folytak.
A Hang-Kép-Írás sorozat különlegessége továbbra is az, hogy a ritka kéziratok és fényképek mellett a költővel készült hangfelvételekből is válogatást ad.
Filmetűd a Petőfi Irodalmi Múzeum alapításának ötvenedik évfordulójára
VHS, DVD
Forgatókönyv: Maróti István
Operatőr-rendező: Kovács Béla
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004.
Nem forgalmazott kiadvány