Ez egy olyan oldal, ahol Csáth 10 novelláját találod. Kreativitásodra és merész képzettársításaidra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket jó "sebészi" képességekkel, hangokra és zajokra érzékeny oldaladdal megnyisd, értelmezd. Javasoljuk, hogy CSÁTH* A varázsló halála című kiállításunkba is látogass el ezeknek a szövegeknek a "kíséretében", hogy jobban megérthesd Brenner József, más néven Csáth Géza korát és életét! Hiszen, ahogyan ő írja egy esszéjében...
„A kultúrember élvezetei mindig összetettek. Az öntudat szűk határain kívül élő énünket, vagy mint mondani szokás: az öntudat küszöbe alatt lakozó énünket is szeretjük foglalkoztatni. És a komplikált, kombinált élvezetekkel ezt tesszük. Ezzel már tágítjuk az öntudat kapacitását is. Muzsikáljanak, beszéljenek nekem, mutassanak be ragyogó ruhákat, díszleteket és pózokat, füstöljenek drága illatos olajokat, traktáljanak ínycsiklandó ételekkel, italokkal, adjanak a kezembe finom selymeket és bársonyokat és mindezt egyszerre – foglalják le az összes érzékeimet –, csak azt kívánom, hogy a végeredmény művészi élvezet legyen, a lélek artisztikus kielégülése legyen.”[1]
„…esetleg úgy hallani, hogy valaki a nevünkön szólít. Egyszer hátra lehet nézni, hogy: ki az?”[2]
„1887-ben születtem Szabadkán. Ügyvéd apám, aki szenvedélyes zenélő, hegedűművészt akart belőlem nevelni. Valóban gyorsan és jól fejlődtem, de az alkotás vágya megölte bennem a gyakorlatozáshoz szükséges türelmet. Festő akartam lenni. Bizarr színkeveréseimet és elnagyoló vázlatszerű rajzolási modoromat azonban rajztanárom kinevette, és elégségest adott. Annál nagyobb volt az elégtételem, amikor egy szegedi kiállításon Rippl-Rónai pasztelljeiben igazolást láttam mindannak, amit rajzolásról, festésről magamban elgondoltam. Ugyanígy jártam a dalaimmal is. Kezdettől fogva szabad atonális harmonizálást, asszimetrikus ritmuskombinálásokat alkalmaztam bennök. Apám kijelentette, hogy amit írok, az nem zene, később azonban, amikor Budapesten először hallottam Debussyt, ugyanaz a nagy öröm volt részem, mint Szegeden, mert bizonyítva láttam, hogy amit a levegőben megéreztem (a szülői háznál Grieg volt a »legmodernebb« szerző), az csakugyan az új idők művészi kifejezésmódja, amit megsejtettem – az a modern művészet.”[3]
Egy olyan ember önmeghatározása ez, aki 32 éve alatt foglalkozott az elmebetegségek kórtani ismérveivel, praktizált fürdőorvosként, szerzett zenét, előfordult, hogy zenekritikát fogalmazott, tervezett ruhát, rajzolással, festéssel próbálta birtokba venni a világot. Polgári neve: Brenner József. Orvosi diplomáját 1909-ben szerezte, s már a Nyugat megalakulásakor a szerzőgárda tagjaként jelentette meg zenekritikai tanulmányait. Egyetemi évei alatt kezdte el magát Csáth Gézaként megnevezni, így különítve el írói énjét a polgáritól.
10 szövegrészlettel szeretnénk más-más perspektívából bepillantást nyújtani Csáth Géza életművébe. Ezek, illetve a hozzájuk kapcsolódó online felületen elérhető különleges hangok és a megidézett tárgyak segítségével arra hívunk, hogy készítsd el saját „kipreparált szöveggyűjteményed”, vagy akár formáld, alkosd meg saját Csáth-képed!
Kísérletezzünk! Mi történik, ha nem csak olvassuk, de tapintjuk, halljuk, látjuk, bebarangoljuk Csáth szövegeit? Ha hasonlóan Csáthhoz, művészeti ágak és a tudományok között kalandozva keresünk asszociatív kapcsolódási lehetőségeket?
Egy-egy felkínált rövidpróza részletét az alábbi rétegeken keresztül fogadhatod be:
Olvasás előtt találhatsz javaslatot arra, hogyan közelítheted meg a szövegrészletet.
Ezt követi a Szövegtest, amely 10 Csáth-novella részleteit tartalmazza 8 fejezetbe rendezve. Ezek a szövegkimetszések megnyitásra, átszabásra, „boncolásra”, „preparálásra” szánt szekvenciák, amelyek az író bódító kertjébe minél több téma felől engednek bepillantást.
A szövegrészletekkel a Kiállításba is megérkezhetsz, bejárható és megismerhető velük a CSÁTH*A varázsló halála című tárlat. Egy-egy kiállítási tárgyat a jegyzetfüzethez kapcsolódó virtuális térben is megtalálhatsz.
A Gondolatok egy test felett Csáth Géza személyes naplójából tartalmaz a novellák szövegeire reflektáló bejegyzéseket.
Ha belepillantasz az általunk felkínált Kaleidoszkópba, akkor Csáth Géza szövegeinek hangokká, zajokká és dallamokká formált elemeiből alkothatod meg saját szubjektív Csáth-mixedet. Hiszen maga a szerző is kísérletezett dallamok szöveggé formálásával, illetve szövegek megzenésítésével. Minden szövegben találsz egy-egy olyan ikont, amire kattintva ezt elérheted.
Így például Csáthnak ez a rajzrészlete is egy ilyen átjáró, amivel a Kaleidoszkóp elnevezésű Csáth-szövegmixer oldalra juthatsz át. Próbáld ki, kattints rá!
Használj különböző eszközöket! Akár ki is nyomtathatsz egy-egy itt olvasható novellát, amit a saját eszközeid segítségével átalakíthatsz. Itt felajánlunk néhány olvasási helyzetet, vagy akár olyan cselekvési formát, amivel a szöveget módosíthatod.
A kísérletre érdemes felkészülnöd és olyan tárgyakkal felszerelkezned, amelyekre szükséged lehet a szövegekkel való munka során. Csáth Géza 1914-ben, amikor orvosként a frontra készült, ezeket vitte magával:
„Töltőtollaim, Walker-naplóm, kis kottafüzetem mind becsomagoltam a varrókészlet, a csokoládés doboz, a gyorsforraló és egyéb holmi mellé. És odahelyeztem A kis királyok[4] két kötetét is.”[5]
Elindulni pedig mindenképp egy olyan szöveggel érdemes, amely számára a kezdetet jelentette:
„17 éves koromig azonban nagyon keveset írtam. Mint nyolcadikos gimnazista elküldtem Bródy Sándornak, a Jövendő akkori szerkesztőjének egy novellámat. A kályha volt a címe.”[6]
Lábjegyzet
[2] Csáth Géza, A Kálvin téren
[3] Önéletrajz, 1913; Szajbély Mihály (szerk.), In memoriam Csáth Géza – A varázsló halála, Nap Kiadó, Budapest, 2004, 8–9.
[4] Jókai Mór regénye
[5] Csáth Géza, Egy Jókai-regény analízise; Szajbély Mihály (szerk.), Rejtelmek labirintusában: összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek, Budapest, Magvető, 1995, 138.
[6] Önéletrajz, 1913; Szajbély Mihály (szerk.), In memoriam Csáth Géza – A varázsló halála, Nap Kiadó, Budapest, 2004, 8–9.
