Csáth-kísérletek

 

Ez egy olyan oldal, ahol Csáth 10 novelláját találod. Kreativitásodra és merész képzettársításaidra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket jó "sebészi" képességekkel, hangokra és zajokra érzékeny oldaladdal megnyisd, értelmezd. Javasoljuk, hogy CSÁTH* A varázsló halála című kiállításunkba is látogass el ezeknek a szövegeknek a "kíséretében", hogy jobban megérthesd Brenner József, más néven Csáth Géza korát és életét! Hiszen, ahogyan ő írja egy esszéjében...

 

 

„A kultúrember élvezetei mindig összetettek. Az öntudat szűk határain kívül élő énünket, vagy mint mondani szokás: az öntudat küszöbe alatt lakozó énünket is szeretjük foglalkoztatni. És a komplikált, kombinált élvezetekkel ezt tesszük. Ezzel már tágítjuk az öntudat kapacitását is. Muzsikáljanak, beszéljenek nekem, mutassanak be ragyogó ruhákat, díszleteket és pózokat, füstöljenek drága illatos olajokat, traktáljanak ínycsiklandó ételekkel, italokkal, adjanak a kezembe finom selymeket és bársonyokat és mindezt egyszerre – foglalják le az összes érzékeimet –, csak azt kívánom, hogy a végeredmény művészi élvezet legyen, a lélek artisztikus kielégülése legyen.”[1]

 

 

„…esetleg úgy hallani, hogy valaki a nevünkön szólít. Egyszer hátra lehet nézni, hogy: ki az?”[2]

 

„1887-ben születtem Szabadkán. Ügyvéd apám, aki szenvedélyes zenélő, hegedűművészt akart belőlem nevelni. Valóban gyorsan és jól fejlődtem, de az alkotás vágya megölte bennem a gyakorlatozáshoz szükséges türelmet. Festő akartam lenni. Bizarr színkeveréseimet és elnagyoló vázlatszerű rajzolási modoromat azonban rajztanárom kinevette, és elégségest adott. Annál nagyobb volt az elégtételem, amikor egy szegedi kiállításon Rippl-Rónai pasztelljeiben igazolást láttam mindannak, amit rajzolásról, festésről magamban elgondoltam. Ugyanígy jártam a dalaimmal is. Kezdettől fogva szabad atonális harmonizálást, asszimetrikus ritmuskombinálásokat alkalmaztam bennök. Apám kijelentette, hogy amit írok, az nem zene, később azonban, amikor Budapesten először hallottam Debussyt, ugyanaz a nagy öröm volt részem, mint Szegeden, mert bizonyítva láttam, hogy amit a levegőben megéreztem (a szülői háznál Grieg volt a »legmodernebb« szerző), az csakugyan az új idők művészi kifejezésmódja, amit megsejtettem – az a modern művészet.”[3]

 

Egy olyan ember önmeghatározása ez, aki 32 éve alatt foglalkozott az elmebetegségek kórtani ismérveivel, praktizált fürdőorvosként, szerzett zenét, előfordult, hogy zenekritikát fogalmazott, tervezett ruhát, rajzolással, festéssel próbálta birtokba venni a világot. Polgári neve: Brenner József. Orvosi diplomáját 1909-ben szerezte, s már a Nyugat megalakulásakor a szerzőgárda tagjaként jelentette meg zenekritikai tanulmányait. Egyetemi évei alatt kezdte el magát Csáth Gézaként megnevezni, így különítve el írói énjét a polgáritól.

  

10 szövegrészlettel szeretnénk más-más perspektívából bepillantást nyújtani Csáth Géza életművébe.  Ezek, illetve a hozzájuk kapcsolódó online felületen elérhető különleges hangok és a megidézett tárgyak segítségével arra hívunk, hogy készítsd el saját „kipreparált szöveggyűjteményed”, vagy akár formáld, alkosd meg saját Csáth-képed!

Kísérletezzünk! Mi történik, ha nem csak olvassuk, de tapintjuk, halljuk, látjuk, bebarangoljuk Csáth szövegeit? Ha hasonlóan Csáthhoz, művészeti ágak és a tudományok között kalandozva keresünk asszociatív kapcsolódási lehetőségeket?

 

Egy-egy felkínált rövidpróza részletét az alábbi rétegeken keresztül fogadhatod be:

Olvasás előtt találhatsz javaslatot arra, hogyan közelítheted meg a szövegrészletet. 

Ezt követi a Szövegtest, amely 10 Csáth-novella részleteit tartalmazza 8 fejezetbe rendezve. Ezek a szövegkimetszések megnyitásra, átszabásra, „boncolásra”, „preparálásra” szánt szekvenciák, amelyek az író bódító kertjébe minél több téma felől engednek bepillantást.

A szövegrészletekkel a Kiállításba is megérkezhetsz, bejárható és megismerhető velük a CSÁTH*A varázsló halála című tárlat. Egy-egy kiállítási tárgyat a jegyzetfüzethez kapcsolódó virtuális térben is megtalálhatsz.

A Gondolatok egy test felett Csáth Géza személyes naplójából tartalmaz a novellák szövegeire reflektáló bejegyzéseket.

Ha belepillantasz az általunk felkínált Kaleidoszkópba, akkor Csáth Géza szövegeinek hangokká, zajokká és dallamokká formált elemeiből alkothatod meg saját szubjektív Csáth-mixedet. Hiszen maga a szerző is kísérletezett dallamok szöveggé formálásával, illetve szövegek megzenésítésével. Minden szövegben találsz egy-egy olyan ikont, amire kattintva ezt elérheted.

Így például Csáthnak ez a rajzrészlete is egy ilyen átjáró, amivel a Kaleidoszkóp elnevezésű Csáth-szövegmixer oldalra juthatsz át. Próbáld ki, kattints rá!

 

 

Használj különböző eszközöket! A kísérletre érdemes felkészülnöd és olyan tárgyakkal felszerelkezned, amelyekre szükséged lehet a szövegekkel való munka során.  Csáth Géza 1914-ben, amikor orvosként a frontra készült, ezeket vitte magával:

 „Töltőtollaim, Walker-naplóm, kis kottafüzetem mind becsomagoltam a varrókészlet, a csokoládés doboz, a gyorsforraló és egyéb holmi mellé. És odahelyeztem A kis királyok[4] két kötetét is.”[5]

Elindulni pedig mindenképp egy olyan szöveggel érdemes, amely számára a kezdetet jelentette:

„17 éves koromig azonban nagyon keveset írtam. Mint nyolcadikos gimnazista elküldtem Bródy Sándornak, a Jövendő akkori szerkesztőjének egy novellámat. A kályha volt a címe.[6]

 

Lábjegyzet

[1] Csáth Géza, Puccini

[2] Csáth Géza, A Kálvin téren

[3] Önéletrajz, 1913; Szajbély Mihály (szerk.), In memoriam Csáth Géza – A varázsló halála, Nap Kiadó, Budapest, 2004, 8–9.
[4] Jókai Mór regénye

[5] Csáth Géza, Egy Jókai-regény analízise; Szajbély Mihály (szerk.), Rejtelmek labirintusában: összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek, Budapest, Magvető, 1995, 138.

[6] Önéletrajz, 1913; Szajbély Mihály (szerk.), In memoriam Csáth Géza – A varázsló halála, Nap Kiadó, Budapest, 2004, 8–9.