Kenyércédulák, Péntek

Az utolsó gondolatok győznek általában.

A rettentő, zsákformájú testből nincs kiút,

csak belül lehet átjárót, féreglyukat keresni,

s aztán átlátszó szívvel bolyongani óvatosan

a balkezes satupadok között, kerülve az érintkezést.

Más szavakra sírnak az ipari nővérek,

ellenkező testrészüket mutogatják vádló tekintettel

a sziámi katonák, a tévében más a műsor,

stadionnyi érzelmek kavarnak szelet

az egyszer használatos darálóban.

A jóindulat a legtöbb, és már az is katasztrófa,

akkor inkább pusztítani mindent

a negatív jelek körül, és utoljára hagyni

valamit, mint a dinnye és a cseresznye kapcsán

az örök időkre eldönthetetlen kérdés.

Műfaj:  vers