Megszólaló
Annyira tapadt rám az a férfi, ott,
a metrón, éreztem a közelségét, és
akartam is a közelségét.
Ilyen a londoni metró?, kérdeztem
akkor, ott, egy kedves lófogú
asszonyságtól. Közben a férfi
már teljesen a hátamhoz
tülekedett, sőt, kissé fel is
kúszott a hátamra, a nyakamba
kapaszkodott, két lába közé
kapta derekam, próbált meg-
lovagolni.
Bizony, ilyen, mondta a kedves
lófogú asszony, különben pedig
hajoljon kissé előre, hogy az
az úr, ott, jobban magára tudjon
mászni, kedvesem, tette hozzá,
és mosolyogva figyelte a férfi
igyekezetét.
Én ösztönösen engedelmeskedtem.
Még vagy két megállót utaztunk így,
aztán a férfi lekászálódott
a hátamról, és aktatáskáját
lóbálva jókedvűen magamra
hagyott.
A lófogú asszony csak nevetett:
Látja, kedveském, ilyen ez
a londoni metró, és bizony
a férfiak is ilyenek.
London, 2000. július 20.