A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben az akkori kulturális minisztérium hozta létre. Az újonnan alapított múzeum megörökölte az 1909-től kiállítóhelyként működő Petőfi Ház tekintélyes gyűjteményét.
1899-ben, a költő halálának 50. évfordulóján merült fel a gondolat, hogy Petőfi kéziratai, a rá vonatkozó tárgyi emlékek, relikviák, róla készített képzőművészeti alkotások állandó kiállítására és tárolására egy központi emlékhelyet, egyfajta ereklyetárat hozzanak létre Budapesten. A Petőfi Házat 1909-ben a Petőfi Társaság kezdeményezésére nyitották meg széles körű társadalmi összefogással, a közadakozásban az arisztokratáktól a városi testületeken keresztül a községekben rendezett gyűjtésekig mindenféle rendű és rangú személy részt vett. A Petőfi Társaság megvásárolta az író halála után Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát, s a Ház így egyúttal a Jókai-emlékeknek is őrzője és ápolója lett.
A Feszty-villa (Petőfi Ház) Budapesten, a Bajza utca 39. sz. alatt (1894 tele)
A Petőfi Házat 1945-ben bombatalálat érte, a gyűjtemény pedig a Fővárosi Múzeum kezelésébe került. A Petőfi Ház az 1950-es évek elejétől Petőfi és Jókai mellett József Attilának és Ady Endrének a dokumentumait is gyűjtötte, ez a helyzet önálló irodalmi múzeum létrehozását tette szükségessé. A gyűjtemény 1955-ben a József nádor téri Muráti–Teleki-palotába költözött, majd 1957-től a Károlyi-palotába, ahol nagyszabású Arany János-kiállítással kezdhette meg működését.
A Petőfi Irodalmi Múzeum épülete a József nádor téren (Forrás: 1955. Képes Magyarország, Arcanum)
Az új országos múzeum gyűjtőköre kiterjedt a hazai és határon túli, magyar nyelven írott szépirodalomra, írói levelezésekre, illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, az emigráns sajtó-, könyv- és kéziratanyag gyűjtésére. A komplex írói hagyatékok, szerkesztőségi gyűjtemények szakszerű feldolgozására, restaurálására és kiállításokon való bemutatására, közzétételére szakosodott intézmény főosztályokra tagozódó mai szerkezete 1970-ben alakult ki. A múzeum megalapításától kezdve ellátja a vidéki és határon túli irodalmi emlékházak és emlékszobák szakfelügyeletét, segítséget nyújt az ottani kiállítások rendezésében és kapcsolatot tart külföldi irodalmi emlékhelyekkel is. A múzeum filiáléjaként 1968-ban nyílt meg a svábhegyi Jókai Emlékszoba, míg a Kassák Múzeum Óbudán és az Ady Endre Emléklakás a Veres Pálné utcában 1976-ban. Filiáléink közé tartozott még a Nyugat Irodalmi Emlékmúzeum, amit 1977 decemberétől az 1990-es évek közepéig látogathatott a közönség a Városmajor utca 48/b alatt.
Az Avantgárd folyóiratok (1920–1930) című kiállítás a Kassák Múzeumban, 1978
A Károlyi-palotában a PIM mellett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum raktárai kaptak helyet egészen 1998-ig. Kiköltözésük előtt két évvel megkezdődött a palota műemlék-rekonstrukciója (1996–2000), mely a Petőfi Irodalmi Múzeum három alaptevékenységét – a tudományos gyűjtő- és feldolgozó munkát, a kiállítások létrehozását és kulturális rendezvények szervezését – szolgálta. A belső felújítás részeként új közönségforgalmi tereket alakítottak ki.
A Károlyi-palota felújított Lotz-terme, 2003
A Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi rendezvényszervezési (felolvasóestek, könyvpremierek, konferenciák) gyakorlatára épülve 1998. január 1-jén létrejött a Magyar Irodalom Háza, mely a Magyar Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ szervezeti egységeit foglalta magába. Az 1998 decemberétől ismét Petőfi nevét viselő Irodalmi Múzeum 2000-ben, a Kortárs Irodalmi Központ megszűnése után önálló maradt.
Március 15-i program a Petőfi-kiállításban, 2002
2005-től kezdődően a PIM az európai irodalmi muzeológia megkerülhetetlen intézményévé vált, legyen szó akár gyűjteményezésről, kiállításokról, múzeumpedagógiáról vagy rendezvényszervezésről. 2012 októberében nyílt tagintézményünk, a Budavári Önkormányzattal közös fenntartású Mesemúzeum és Meseműhely a legfiatalabb korosztályt szólítja meg, kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások révén. A múzeum 2013-tól újabb filiálékkal, a széphalmi A Magyar Nyelv Múzeumával és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeummal bővült. 2021 és 2022 között az irodalmi kiállítások iránt növekvő érdeklődés hatására felújították és modernizálták a Károlyi-palota déli szárnyát, a kiállítási teremsort. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján megnyílt az új állandó Petőfi-tárlat Költő lenni vagy nem lenni címmel. Ugyanekkor a múzeum felújított udvarát egybenyitották a Károlyi-kerttel, létrehozva egy aktív közösségi teret.
Az „Áthorpadni a nemlétbe” – Halotti maszk – élőmaszk című kiállítás, 2006
A Petőfi Irodalmi Múzeum mára, megnyitásának 70. évfordulóján olyan intézmény, ahol a régebbi és a kortárs irodalom kedvelői egyaránt otthon érezhetik magukat.
A Károlyi-palota felújított udvara, 2023
További képek a múzeum történetéből:
