Kisnyomtatvány-gyűjtemény

Hagyatékok, irodalmi körök anyagai, egyedi vagy dedikált dokumentumok adják a gyűjtemény egyik felét, és könyvtárakban ritkán őrzött tételek, mint meghívók, szórólapok, gyászjelentések kevésbé látványos, de forrásértékű köre a másikat. A kisnyomtatványok általában a közgyűjtemények legjelentéktelenebb elemeinek tűnnek, a legtöbb helyen állományba sem veszik őket. Pedig a különböző alkalmakra szóló meghívók, megrendelőlapok, névjegyek stb. több okból is különleges értéket képviselnek. A hagyatékokból bekerülő kisnyomtatványok feltárnak egy kapcsolatrendszert, érdeklődési kört, néha gyűjtőszenvedélyt (volt, aki gyászjelentések felhalmozásában élte ki). A hagyatékok egyébként is különleges világot vetítenek elénk, hiszen egy adott személy nem csak tárgyaiból, könyveiből, kézirataiból ismerhető meg, hanem éppen a jelentéktelennek tűnő, de megőrzött könyvjelzőkből, szórólapokból vagy éppen egy múzeumba szóló belépőjegyről.

Könnyebben meglátjuk az értéket a dedikációval, autográf aláírással, kézjegyekkel ellátott kisnyomtatványokban. Pedig az aláíró személy érdekességén túl, innen tudható meg sok apró izgalmas részlet régi idők eseményeiről: például, hogy egy irodalmi esten valamikor a kinyomtatott meghívó programjával ellentétben egy adott műsorszám elmaradt, más szerepelt vagy mondjuk pótlólagos programpont is helyet kapott a műsorban.