Szüntelen eső

0:00
0:00
Szüntelen eső veri az ablakot,             
álmomba bújtatlak, az álom felragyog,             
minden ébrenlétem jéghideg,             
csillogó falába rejtelek,             
ázó nappalok, ázó éjjelek             
suttogják: ég veled.             
Éj alól sikoltva kitolat             
tehénszín tehervonat.             
Az a kín, az a szó, beomló beszéd             
keresi tüdőm árva üregét,             
szájpadlás magányát, fogak              
zátonyán neved fennakad,             
partra csapódik, holttestén mereng             
elhagyott, könny-arcú szerető-sereg.             
Ökörfej hold gurul, megalvad,             
nyüzsgő volt-hajnalok kihalnak,             
áttetsző délelőtt lakatlan             
épül fel, ajtója lepattan,             
fényképed a falon, léghuzat             
mosolyoddal elszalad;             
szüntelen eső hull, tajtékos szív dalol             

gőzölgő, nagy-eres ég alól.

Megszólaló: 
Csukás István