Szép este hát! ma megmártózom
a mélyben. A felejtett férfi mellek
kitárva. Nem tévedek tehát,
most ő van itt, szerelmem? Az adakozó
mozdulat övé, sugallja, eljött
a legutolsó óra.
A teste e fényben mennyire megviselt!
És allergiám is fényesen világít
(de romlásunkról ne essék vallomás itt!).
Nem akartam semmit, most megvan
minden. Szemeim is nyitva, csaknem
éberek.
Figyelmem látóterében egy mozdulat.
Műfaj: vers
Megszólaló:
Takács Zsuzsa