Senkid, barátod

0:00
0:00
Lengyelország: villámsújtotta Krisztus-szobor,
     megfeketedő sebeid körül
          cirkál a júliusi napfény
s legyek csókolgatják a csontodat újra.
 
Rosszkedvű vagyok érted,
     mintha egy büdös kamrában feküdnék én is letaglózva
     s korpaleves tükrében
néznék egy szegfűszálat.
 
Lehetnék Rákóczi kis úrfid, lovatlanul,
     templomaid falát támasztó diák,
hársfaillatú katona, aki most ér csak haza
          egy hosszúra nyúló háborúból,
halottai a földben, ruha nélkül,
s fölötte fecskék, bódult bogarak
és romvárosok égre vágódó füst-kalapja –
de hát kid vagyok, nagyhitű, sápadt ország?
 
Senkid, barátod, csalános magyar,
     ki címeres utcáidon lődörög áfonyaízű délben
s igaz gyászában is
szeretőt keres magának lányaid közül,
mert érinteni akar,
mert szorítani,
tombolni veled levél- és sugár-zenére,
tűrni a poshadt cékla szagát órákon át
     a zöldségbolt előtt,
tűrni a tűrhetetlent,
a legvadabb reményért sorban állva.
 
                                1981. július
Megszólaló: 
Csoóri Sándor