Párizsi Mindenszentek

Lelkemmel jártuk Párizst,

otthon is voltunk márist

– olyan ez csk, mint pécses „tt”;

vagy Székesfehérvár is „tt”.

S – a végtelenbe végest –

meggyújtottunk egy mécsest:

Halottak Napja volt épp,

egy szomorú, de szép est.

S róttuk, mert haza tarték

– itt – a rue Bonapartét,

lelkem is, tartva vélem,

belsőbb zsebemben alszék.

S aludtak szinteképpen,

már se hosszan, se szélten,

a csillagkép halottak,

és nem is csak az égen.

És a fények futottak,

szememre hályogodtak,

aludtuk végre Párizst,

hazalopott kopottak:

Már se széltet, se hosszat.

Műfaj:  vers