Kenyércédulák, Csütörtök

Árnyékméretekkel támaszkodunk egymásra.

Vagy néha meglátod bennem azt,

aminek eleve nincs köze senkihez,

de te meglátod az árnyékszemeddel.

Vagy a forró, darab járdákból

télen olvasztott kátrány a kertben,

és egy tört darabon máskor a törésnél

a csillogás, mint egy kihűlt, meleg lávaszem.

Vagy amelyik mindent egészen közelről,

egyetlen nagy bazalt lencseburkolat,

és jóságos közönnyel nem lát különbséget,

csak ahol a repedés, ott viszont.

Műfaj:  vers