(1)
Hiú bölcsesség
rájönni, hogy az égen
kevés a festék.
(2)
Ne akarj gyorsan
célba érni, az úthoz
lábad s jogod van.
(3)
Öleled a fát,
s mérgelődsz, hogy egyedül
sosem éred át?
(4)
Kicserélsz egy-egy
csavart, s azt képzeled, hogy
nélküled nem megy?
(5)
A hebehurgya
meg is eszi a tésztát,
mire meggyúrja.
(6)
Miért egyszerűbb
sírni, mint megkeresni
kazalban a tűt?
(7)
A lelket nem stressz,
saját súlya nyomja szét,
mikor üres lesz.
(8)
A végtelenbe
mégy folyton, s jó ha eljutsz
megint a kertbe.
(9)
Amit két szóval,
pláne eggyel elmondhatsz,
maradjon sóhaj.
Megszólaló:
Bertók László