Kaliforniában egy dán falu

Hogy is hívták azt a kis dán falut?

Azt hittem, soha nem érünk oda, 

nem jó felé megyünk vagy micsoda,

elfogy a benzin, nincs egy árva kút, 

megyünk, megyünk, mióta és miért?

Csinos kis házak, mikor végre meglett,

és egy házon kiírva persze, Hamlet,

és úgy voltunk, mint aki célba ért.

Takaros, szőke lányok, bizonyára

dán viseletben szolgáltak teát fel

és dán péksüteményt.

Hűvösödött, mire eljött a farewell.

Elindultunk ellenkező irányba.

Kalifornia, ’88 tele.

Talán fűtöttünk is a kocsiban.

A nap ment lefele.

De hogy hívták azt a kis dán falut?

Megírtam ezt a verset, vége van.

Hová tegyem, ha majd eszembe jut?