418 Öcsém

Arra ébredt, amit már elfelejtett.

Magára húzta perceit, kilépett az ábrák közül.



Megborzongott, már csak azt tudta, ami nincs.

Ö most az elvont tudományok doktora volt,

azoké, melyeknek már a nyoma is elveszett.



Köpenyéről lepergett minden emlék, a pehelysúlyú is.

Utasítást az ébredés egyébként sem tartalmazott.



A tartalom hiányzott, elfogta a felejtés gyönyöre:

megkereste végre őt is a meztelen igazság.