336

Aki magára öltötte életét,
aki a kezdet örömeit faggatja,
és fákat ültet, gyors eszméket,
az nem mondhat le az évszakokról,
nem állhat be azok közé, akik hallgatnak.
 
Megkezdi a tavaszok ölelését,
a nyár mögött nem talál titkokat;
tüdeje a széles partokat kedveli,
kivonja testét a holdvilág alól.
 
Eltörli a sóhajok őszi ligetét,
a kedély bizonytalan képeit.
Szókincsét napfény koszorúzza,
előhív minden árnyékot.
 
Feltétlenül a tetőkre néz,
leszakítja egyenként a bűvös éveket,
begyűjt minden gyümölcsöt, minden ragyogást.
 
Aki magára öltötte életét,
tárt karokkal pusztítja napjait:
nem mondhat le a mohó halálról.
Megszólaló: 
Kibédi Varga Áron