„»MIBEN LÁTJA PETŐFI AKTUALITÁSÁT?« MA, SAJNOS, SEMMIBEN. MERT MINT GYERMEKKOROMBAN – BÁR MÁS ELŐJELLEL –, MA MEGINT VITAMINDÚS TÁPSZERT FŐZNEK BELŐLE, AHELYETT, HOGY MEGHAGYNÁK TERMÉSZETES ÉDESSÉGNEK ÉS BORZONGATÓ KESERŰSÉGNEK. PETŐFIT SAJÁT SZOBRA TAKARJA EL (…) MÁRPEDIG A KÖLTŐ NEM SZOBOR, NEM DEMONSTRÁCIÓ, HANEM ELEDEL: S A GIPSZET ÉS ARANYOZÁST MEGENNI NEM LEHET." (WEÖRES SÁNDOR)
Ki ne háborodna fel, akinek bármi köze is van a magyar nyelvhez, azon a kérdésen, hogy ismeri-e Petőfi Sándort? Mert Petőfi Sándort mindenki ismeri, ő a forradalmár hős, a legnagyobb magyar nyelvű költők egyike, akinek a műveit 54 nyelvre (minimum:) lefordították, s aki a golyóbis másik felén, Kínában, kötelező tananyag a középiskolák jelentős részében. Petőfi Sándor a híres forradalmár, magyar költő! – hangozhatna a kicsit feldúlt válasz. De mit is jelent ez az állítás?
“ÉS Ő, A LEVEGŐ URA, MINDENNAP FÖLÁLL A KOPOTT TRAPÉZRA, BAJUSZA MULATSÁGOSAN BILLEG, DRÁGÁIM, ÍGY SZÓL HALKAN, ÉS BELEFÚRJA MAGÁT A LEVEGŐÉGBE FÖL, FÖL, MINDENNAP, ÉRETTÜNK MEG PERSZE MAGAMAGÁÉRT.
A LEVEGŐ, TUDJUK, HA NEM TANÍTOTTÁK IS, TANULTUK: SZÍNTELEN, SZAGTALAN, SZÚRÓS SZAGÚ GÁZ. MINDAZONÁLTAL, LÉGTORNÁSZ TESTVÉREM (...) NE FELEDD: URA TE VAGY.” (ESTERHÁZY PÉTER)
Mi, a PIM múzeumpedagógusai elhatároztuk, hogy komolyan, a lehető legkomolyabban vesszük mind a négy költőnkhöz társított fogalmat és jelzőt, és ezzel kísérletet teszünk a lehetetlenre, megpróbáljuk minél teljesebben kifürkészni a „légtornász” titkát, ami egyszerre rejlik külsejében, személyiségében, szerepeiben, végtelenül sokhangú szövegeiben (legyenek levelek, versek, drámák vagy éppen elbeszélő költemények), a korszakban és valamiben, ami annyira megfoghatatlan és mégis szükségszerű, mint a levegő, egy megismerhetetlen és koronként változó titok, ami Petőfit Petőfivé tehette.
A híres magyar költő és forradalmár állítás minden szava mellé tehát egy-egy kérdőjelet teszünk és komolyan vesszük saját kérdésienket, hogy a szoborszerűvé merevedett, evidenciának ható, önmagukat kizárólagosként erőltető válaszok kinyilatkoztatásától a kérdezésen, megkérdőjelezésen, finom felforgatáson (bizony kicsiny forradalom:) át odáig juthassunk, hogy még annak is legyen kedve Petőfiről beszélgetni / vitatkozni, akinek eddig ez eszébe sem jutott és csak furcsa, tiszteletteli bágyadtsággal szemlélte a híres, forradalmár magyar költőt.
S hogyan?
Petőfi-hálózatok
Áprilistól nyolc alkalmas interdiszciplináris beszélgetéssorozatot indítunk, ahol a legkülönfélébb tudományterületek képviselőivel például hálózatkutatókal, pszichológusokkal, kisebbségkutatókkal, gazdaságtörténészekkel, nyelvészekkel és tájépítészekkel igyekszünk a Petőfi-jelenséget komplexen vizsgálni. A negyven perces találkozások során lesz szó például a nonkonform személyiségről, a divatról, magyarrá írt tájról, a XIX. századi nemzetállam kialakulásáról. Célunk, hogy minél alaposabban és több szempontból körbejárhassuk az alkotót és korszakát mely a mai napig szétszálazhatatlanul és magátólértetődően jelen van a kultúránkban.
