KASSÁKIZMUS
A huszadik század elejének avantgárd mozgalmai fellázadtak a művészet hagyományos formái és intézményei ellen. Programjuk a régi művészet tagadása és az új művészet lehetőségeinek keresése volt. A magyar avantgárd mozgalom centrumában Kassák Lajos és az általa szerkesztett folyóiratok álltak az 1910-es és 1920-as években. Kassák azonban nem tűzött egyetlen izmust sem a lobogójára a nemzetközi áramlatokból. Elsősorban a futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus és konstruktivizmus jellegzetes vonásaiból inspirálódva alakította ki saját művészetét. Kassák MA című folyóiratával saját mozgalmat és intézményt hozott létre. Mivel azonban nem adott nevet saját izmusának, mozgalmát Kassákizmus néven az ő személyével, a különc, hosszú hajú, fekete orosz inget viselő, „új művésszel” azonosították. 2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját, melyek Kassákizmus főcímmel az izmusok korát mutatják be Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban.
Az Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi középpontba. A kiállítás elsősorban azt vizsgálja, hogy Kassák és mozgalma hogyan integrálódott az első világháborút követően az avantgárd nemzetközi hálózataiba és maga Kassák hogyan vált az új művészet egyik alakítójává. Bemutatja azokat a radikális fordulatokat, izgalmas hatásokat, amelyek Kassák és a MA művészetét jellegzetessé tették a kelet-közép-európai avantgárd legaktívabb időszakában, az 1920-as évek első felében. A MA folyóirat összművészeti gondolkodásához híven Kassák és körének irodalmi és képzőművészeti aktivitása együttesen kerül bemutatásra a kiállításon. A kassáki művészet történetéhez hozzátartozik fogadtatása is: híveinek lelkes rajongása vagy ellenfeleinek gúnyos kritikája ugyanúgy, mint a modern művészettől idegenkedő korabeli közönség ellenérzése az értelmetlen” versekkel és „tárgynélküli” festményekkel szemben.
Nyitva: 2017. október 13. – 2018. február 25.
A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeumban megrendezésre kerülő Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállítás az „új művész” alakját és eredettörténetét vizsgálja. Középpontjában Kassák talán legismertebb és legtöbbet idézett önéletrajzi ihletésű remekműve, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című költemény áll. A mű 1920-1921-ben keletkezett, amikor Kassák a nemzetközi izmusoktól inspirálva megújította költői nyelvét. Maga a költemény Kassák 1909-es párizsi utazását dolgozza fel: azt a folyamatot, melynek során Kassák az egyszeri vasmunkásból költő lett. A kiállítás nemcsak az új Kassák versben elbeszélt fejlődését mutatja be, hanem arra a szomorú ellentmondásra is rávilágít, amely az „új Kassák” által létrehozott dadaista költői világ nemzetközi beágyazottsága és hazai elutasítása között feszült. A kiállítás egyúttal reflektál a vers kanonizációjának történetére is.
Nyitva: 2017. október 20. – 2018. február 25.
A Bajor Gizi Színészmúzeum Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítása a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be. A színház a kezdetektől fontos kérdés volt Kassák folyóirataiban és a köréjük épült „mozgalomban” egyaránt. A kiállítás négy tematikus egységen keresztül mutatja be a magyar avantgárd korai színpadi kísérleteit a budapesti időszaktól Simon Jolán bécsi dadaista előadóestjein és a mechanikus-konstruktivista színpadi kísérleteken keresztül egészen a leghangosabb reakciókat kiváltó budapesti avantgárd színpadi kísérletig, a Palasovszky Ödön, Hevesy Iván, Bortnyik Sándor által létrehozott Zöld Szamár Színház 1925-ös előadásáig. A kiállítás bemutatja Palasovszky és Kassák kapcsolatát, az előadások létrehozóinak avantgárd színházi előtörténetét, valamint kísérletet tesz az előadás minél pontosabb rekonstrukciójára is.
Nyitva: 2017. október 27. – 2018. február 25.
Kassák Lajossal (1887-1967) az a modern művésztípus lépett színre Magyarországon a huszadik század tízes éveiben, aki életének különböző szakaszaiban újra és újra eredeti válaszokat tudott adni a történelmi és társadalmi kihívásokra. Félig magyar, félig szlovák családból származott. Műveltségének nem volt családi és iskolai bázisa, mégis újító erejű és átfogó gondolkodást alakított ki, és a maga erejéből vált nemzetközileg elismert tekintéllyé. Kassák egyik úttörője volt annak a ma is aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül képzeli el: a radikális társadalomkritikát merész jövőalakító elképzelésekkel egyesítő művészetet teremtett. Kassák számára a művészet nem önmagáért való ügy volt, hanem eszköz, amelynek segítségével hasonló gondolkozású, elkötelezett emberek közössége és haladó szellemű társadalmi mozgalom építhető. Ezt a célt szolgálták a folyóiratok is, melyeket élete folyamán – szinte megszakítás nélkül szerkesztett és kiadott.
Kassák Lajos Magyarországon fontos irodalmi és művészeti referencia, művészi életműve és erőteljes személyisége, melyet – bizonyos kultusz is övez – mindmáig a legkülönbözőbb érdeklődésű embereket szólítja meg. Életműve iránt nem csupán a magyar közönség, hanem egyre szélesebb nemzetközi kutatótábor érdeklődik napjainkban.
Kassák Lajos életrajza és életműve elérhető a Digitális Irodalmi Akadémián. Itt>
A három kiállításra kombinált jegy váltható, amellyel a teljes nyitva tartási időszakban mindhárom kiállítás megtekinthető egy alkalommal. A jegy ára: 1900 / 950 Ft.
A kiállítások kurátorai Sasvári Edit, Galácz Judit és Szeredi Merse Pál, a látványterveket Rudas Klára készítette.
A kiállításhoz elkészült Kassák Lajos A ló meghal és a madarak kiröpülnek című költeményének interaktív online kiadása, amely a nikkelszamovar.kassakmuzeum.hu weboldalon elérhető.