Kiállítás a 80 éve született Nemes Nagy Ágnes emlékére

    Nemes Nagy Ágnes lírájának egyik legfontosabb jellemzőjeként tartják számon, hogy nem közvetlenül vall magáról, hanem verseiben sajátosan megalkotott objektív világot hoz létre, s így a valóságnak olyan egyedileg formált metszetét jeleníti meg, amely személyiségének érzelmi állapotát, gondolatainak feszültségét, gyors iramát érzéki vibrálással, mégis közvetett módon foglalja magába. A kiállításnak is egy olyan költői motívum áll a középpontjában, mely objektív lírája szempontjából különösen jellemző, s ez a gyökeret eresztő, lombot hajtó, árnyat adó, vagy csupaszon álló fa motívuma, mely a természet formáit, elemi erőit, megejtő szépségét, emberhez fűződő kapcsolatát sok szempontból szimbolizálja. "Kedvelem a tárgyakat. Úgy gondolom, egy fa, egy ablakkeret, egy hélium-atom 'leírása' olyanképpen rejti magába zsúfolt huszadik századi tapasztalatainkat, tűrhetetlen és bámulatos emberi létünket, mint a kirakós rejtvények kockái. Természetesen a kockák összefüggését, a tárgyak nagy, mögöttes terét szeretném megtalálni. A névtelen vonz" - így vall magáról egyik önéletrajzában.

     A falakon, a Múzeum gyűjteményéből kiválogatott autográf kéziratokon a fa motívumának több költői változata olvasható, melyek közül a Nyíló gesztenye című képvers külön hangsúlyt kap azáltal, hogy a sík papírról a háromdimenziós térbe emelve központi helyre kerül szövege. A képvers alatt kövek, falevelek, fatörzsek csendéletképszerűen egymáson heverve érzékeltetik a tárgyak egyedi valóságát s a mögöttük felsejlő gondolati távlatot. Az egyik artisztikusan simára csiszolódott, lapos kőre írva mottószerű önmeghatározás olvasható.

     A kiállításon a költő rejtettebb, belső világa is felidéződik: a természeti képből egy ablakkerettel leválasztott intim sarokban saját széke áll, rajta táskája, személyes, apró tárgyai, mögöttük életnagyságú fényképe, ahogy szemérmesen kitárt szekrényének polcai előtt, dacosan vállalva önmagát, szembenéz a fotós gépével, a lencsén túl pedig egyenesen velünk, mai olvasóival.

     A teremben a verskéziratok közé illesztve, a ,,szép, okos, szigorú'' (ahogy Ottlik Géza jellemzi őt) Nemes Nagy Ágnes portréi futnak körbe, a fényképek alatt pedig az író-, és költőtársak egy-egy kiragadott, jellemző, emlékező mondatai szolgálnak képaláírásként. A kiállításon meghallgatható jellegzetesen mély hangja is, a lapozókban pedig megtekinthető néhány fontos személyi dokumentuma (születési anyakönyvi kivonata, házasságlevele, stb.), eddig sehol meg nem jelent fényképei.

     Külön füzet mutatja be Nemes Nagy Ágnes vázlatait, rajzait, melyeket tárgyakról, tájakról, a természetről és néha emberekről készített. Ugyanitt a falon lévő kéziratoknak nemcsak facsimile másolatai, hanem mellettük, az olvasás megkönnyebbítése érdekében, nyomtatott szövegük is megtalálható.

 

     A kiállítás 2002. március 7-ig látogatható.

 

A hang lejátszásához Windows Media Player szükséges. www.microsoft.com