Dátum
-
Látkép gesztenyefával
A Látkép gesztenyefával című emlékkiállítás Nemes Nagy Ágnes nyolcvanadik születésnapja alkalmából került megrendezésre a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Nemes Nagy Ágnes lírájának egyik legfontosabb jellemzőjeként tartják számon, hogy nem közvetlenül vall magáról, hanem verseiben sajátosan megalkotott objektív világot hoz létre, s így a valóságnak olyan egyedileg formált metszetét jeleníti meg, amely személyiségének érzelmi állapotát, gondolatainak feszültségét, gyors iramát érzéki vibrálással, mégis közvetett módon foglalja magába. A kiállításnak is egy olyan költői motívum áll a középpontjában, mely objektív lírája szempontjából különösen jellemző, s ez a gyökeret eresztő, lombot hajtó, árnyat adó, vagy csupaszon álló fa motívuma, mely a természet formáit, elemi erőit, megejtő szépségét, emberhez fűződő kapcsolatát sok szempontból szimbolizálja. "Kedvelem a tárgyakat. Úgy gondolom, egy fa, egy ablakkeret, egy hélium-atom 'leírása' olyanképpen rejti magába zsúfolt huszadik századi tapasztalatainkat, tűrhetetlen és bámulatos emberi létünket, mint a kirakós rejtvények kockái. Természetesen a kockák összefüggését, a tárgyak nagy, mögöttes terét szeretném megtalálni. A névtelen vonz" - így vall magáról egyik önéletrajzában.
A falakon, a Múzeum gyűjteményéből kiválogatott autográf kéziratokon a fa motívumának több költői változata olvasható, melyek közül a Nyíló gesztenye című képvers külön hangsúlyt kap azáltal, hogy a sík papírról a háromdimenziós térbe emelve központi helyre kerül szövege. A képvers alatt kövek, falevelek, fatörzsek csendéletképszerűen egymáson heverve érzékeltetik a tárgyak egyedi valóságát s a mögöttük felsejlő gondolati távlatot. Az egyik artisztikusan simára csiszolódott, lapos kőre írva mottószerű önmeghatározás olvasható.
A kiállításon a költő rejtettebb, belső világa is felidéződik: a természeti képből egy ablakkerettel leválasztott intim sarokban saját széke áll, rajta táskája, személyes, apró tárgyai, mögöttük életnagyságú fényképe, ahogy szemérmesen kitárt szekrényének polcai előtt, dacosan vállalva önmagát, szembenéz a fotós gépével, a lencsén túl pedig egyenesen velünk, mai olvasóival.
A teremben a verskéziratok közé illesztve, a ,,szép, okos, szigorú'' (ahogy Ottlik Géza jellemzi őt) Nemes Nagy Ágnes portréi futnak körbe, a fényképek alatt pedig az író-, és költőtársak egy-egy kiragadott, jellemző, emlékező mondatai szolgálnak képaláírásként. A kiállításon meghallgatható jellegzetesen mély hangja is, a lapozókban pedig megtekinthető néhány fontos személyi dokumentuma (születési anyakönyvi kivonata, házasságlevele, stb.), eddig sehol meg nem jelent fényképei.
Külön füzet mutatja be Nemes Nagy Ágnes vázlatait, rajzait, melyeket tárgyakról, tájakról, a természetről és néha emberekről készített. Ugyanitt a falon lévő kéziratoknak nemcsak facsimile másolatai, hanem mellettük, az olvasás megkönnyebbítése érdekében, nyomtatott szövegük is megtalálható.
A kiállítás 2002. március 7-ig látogatható.
A hang lejátszásához Windows Media Player szükséges. www.microsoft.com
fenyok2.jpg
Kép
taska.jpg
Kép
fa2.jpg
Kép
k3.jpg
Kép
intim1.jpg
Kép
sztpeter2.jpg
Kép
k2.jpg
Kép
agnes3.jpg
Kép
kepei.jpg
Kép
eknaton2.jpg
Kép
lapozok.jpg
Kép
vers.jpg
Kép
k1.jpg
Kép
intim2.jpg
Kép
sz_erdo2.jpg
Kép
ho2.jpg
Kép