Dsida Jenő 1907. május 17-én született és 1938. június 7-én, harmincegy éves korában hunyt el. Rövidre szabott élete, tizenhárom alkotó éve alatt hihetetlen intenzitású irodalmi pályafutást tett meg, rengeteg verset írt – ezt példázza a mellékelt lista is – és szerkesztőként kiterjedt levelezést folytatott.
Első verseit 1924-ben, tehát még középiskolás korában Benedek Elek gyermekújsága, a Cimbora közölte, 1927-től viszont, ifjú egyetemistaként már a Pásztortűz című képes irodalmi és művészeti lapot jegyezte, szerkesztőként József Attilától is kért verseket a lap számára. 1928 tavaszán – első verseskötete megjelenésével szinte egy időben – lett az Erdélyi Helikon szépirodalmi és kritikai folyóirat munkatársa. Röviddel ez után – 1929 tavaszán – a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság választotta tagjai közé, és ez év őszén részt vett a helikoni írók soron következő marosvécsi találkozásán, ahol meghívták a helikoni Írói Közösség tagjai sorába is. 1930-ban részt vett az Erdélyi Fiatalok című főiskolás folyóirat alapításában, melynek 1937-ig volt főmunkatársa. 1930-ban az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság és az Erdélyi Katolikus Akadémia is tagjai közé választotta. 1932-től betegsége kezdetéig – 1938 februárjáig – az Erdélyi Lapok, az Új Lapok és a Magyar Lapok című katolikus orgánumoknak kolozsvári tudósítója volt. 1933-ban a PEN Club romániai tagozatának magyar szakosztálya választotta főtitkárává. 1934-től a Keleti Újság napilap szerkesztője lett – a lap állandó rovatában nyelvművelő cikkeket jelentetett meg –, és ugyanez év nyarától az Erdélyi Szépmíves Céh lektori feladatait is ellátta. Imbery Melindát hosszú ismeretség után csak 1937 nyarán tudta feleségül venni.
Dsida Jenőtől a Petőfi Irodalmi Múzeum (továbbiakban PIM) Kézirattárában különböző szórványvásárlásokból és más hagyatékokból származóan 250 verskéziratunk, 5 tanulmányunk, 5 iskolai bizonyítványunk és 120 általa írt levelünk volt ez idáig, a levelek közül 105-nek Dsida Jenő szülei a címzettjei. Az NKA Ithaka-programjának támogatásával megvett hagyaték javát a művek teszik ki – több mint 1100 lap, többnyire autográf vers, versfogalmazvány, a lapokon gyakran 3-4 költemény, több eddig még nem publikált korai zsenge; 130 lapnyi versfordítás; 60 lapnyi próza; 3 jelenet –, ezekhez csatlakozik még 19 személyi dokumentum, 43 feleségének írott küldemény, néhány szerkesztőségi levél valamint Imbery Melinda levelei, dokumentumai.
Az Erdélyi Helikon (1928. május–1944. szeptember) két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata volt, munkatársa lett a korszak csaknem minden számottevő írója. Felkarolta a közvetlenül indulása előtt feltűnt tehetségeket – például Dsida Jenőt, Karácsony Benőt, Tamási Áront –, és az újabb nemzedékek legjobbjainak indulása is a folyóirat nevéhez fűződött: innen indult Asztalos István, Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Kolozsvári-Grandpierre Emil, Létay Lajos, Méliusz József, Szemlér Ferenc. Az Erdélyi Helikon egy írócsoport félhivatalos orgánuma volt ugyan, de ez a csoport – a helikoni munkaközösség – nem képviselt egységes eszme- és stílusáramlatot. Kuncz Aladár, az alapító főszerkesztők egyike jellemzése szerint Erdélynek majdnem valamennyi szépírója, ha nem is egy irodalmi irányban, de egy közös programban és szellemben egyesülni tudott a Helikon szabad keretei között. Az összefogó erőt a helikoni kultúr- és irodalompolitika, a transzilvanizmus helikoni változatának gyakorlatba ültetése jelentette. A helikoni írócsoport tagjai közül gyűjteményünkbe került már báró Kemény János, Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Reményik Sándor, Szántó György, Tabéry Géza és Tamási Áron hagyatéka, és a később eltávolodott Méliusz József kéziratai, levelezése, valamint Kuncz Aladár Fekete kolostora.
A Dsida-hagyaték most megvett 44 tételnek leírása megtekinthető a:
Dsida Jenő hagyatékának leírása műtárgykartonon listában. A műtárgykartonok jobb alsó sarkában, a Fénykép száma rovatban található a műtárgyfotók száma/számai, melyek alapján a képlistában megtekinthetők a kéziratok képei;
vagy
PIM Online-katalógusában www.pim.hu-n az online katalógusra klikkelve, majd a keresés opciót választva, a Kézirattárat megjelölve, a hagyaték mezőbe beírva: Dsida*
Elmondhatjuk, hogy a pályázat segítségével a 20. századi magyar irodalom egyik jelentős klasszikusának hagyatéka vált teljesebbé. Köszönjük a támogatást!
kapcsolódó linkek
Dsida 1
Kép
Dsida 2
Kép
Dsida 3
Kép
Dsida 4
Kép
Dsida 5
Kép
Dsida 6
Kép
Dsida 7
Kép
Dsida 8
Kép
Dsida 9
Kép
Dsida 10
Kép
Dsida 11
Kép
Dsida 12
Kép