Petőfi, a lázadó
Ezen a foglalkozáson arról beszélgetünk a diákokkal, milyen motivációi és megnyilvánulásai lehetnek a lázadásnak. Életrajzi anekdotákon, stílustörténeti adalékokon és Petőfi verseken keresztül rajzoljuk meg közösen egy lázadó arcképét és próbáljuk megérteni az árnyalt viszonyát az általa képviselt közösséggel. Szót ejtünk arról, hogyan válik sikeressé egy a megszokott normákat áthágó pályakezdő költő, és kontextusba helyezzük Petőfi forradalmi költészetét. A tárlat bejárását egy kreatív tevékenységgel zárjuk.
Petőfi outfit
A foglalkozáson a Petőfi és a Szép világ kiállításaink tereiben a 19 század első felének társadalmi és gazdasági változásait a kor divatjelenségein keresztül vizsgáljuk. Petőfi költői és közszereplői arcaira öltözetein keresztül nézünk újra rá. A tárlatok kapcsolódó tartalmainak felfedezésén túl karakteralkotást, kreatív írást és vizuális készségeket megmozgató alkotótevékenységgel várjuk a csoportokat.
Petőfi és a romantikus hős
A romantika korában kialakul egy új hőseszmény, amely eltér a korábbi évszázadok irodalmi és politikai ideáljaitól. A hőst már nem a származása, hanem a képességei és a morális elhivatottsága hatalmazzák fel arra, hogy egy közösséget képviseljen. A foglalkozás során végigvesszük, hogy a 19. századi hősköltemények főszereplői (köztük János vitéz és Szilveszter) hogyan élnek tovább Petőfi és kortársai forradalomfelfogásában, és hogyan ismerhetjük fel ezeknek a hőskaraktereknek a jellemvonásait a mai napig a Marwel szuperhősöktől kezdve egészen a westernfilmek cowboy szereplőiig vagy a detektívekig. Foglalkozásunkon a diákokkal közösen felfedezzünk a romantikus hőstoposzt, megvitatjuk a hősiesség szerepfelfogásának kritikus pontjait, és lehetőség nyílik a modern hősök arcélének játékos újrarajzolására is.
Sajtó//Szabadság
„…lemondok tehát a színi pályáról, s tudod mi leszek? vagyis mi vagyok már úgyszólván? hát izé: a Regélő segédszerkesztője, a jövő félévtől kezdve Vachot Imre mellett.” – írja Petőfi Sándor Pákh Albernek 1844-ben, amikor a Pesti Divatlap munkatársa lesz. A lap igazi „ugródeszka” a fiatal költő számára, aki első irodalmi sikereit is ennek „felületnek” köszönheti.
De mégis milyen jelentőséggel bírt a sajtó Petőfi Sándor korában? Miért szeretett volna a Tízek Társasága saját lapot indítani? Miközben igyekszünk megválaszolni ezeket a kérdéseket, megismerhetünk olyan tárgyakat és kiadványokat, amelyek erről mesélnek. Segítségükkel megismerjük a korszakot és felfejtjük azt a sokszínű kapcsolati hálót is, ami a reformkor kulturális életét jellemezte.
