Kiállításaink

  • szeptember

    Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében

    A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. 

    A költők spirituális tapasztalatain keresztül az esendő, kétkedő, de a reménységgel bíró ember hangjai is megszólalnak.

    A kiállítás nyitva 
    2020. szeptember 15. - 2021. január 17.
  • november

    Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019

    Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után válik jelképpé. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a "segesvári csata", amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett" - a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során összemosódott a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Fehéregyháza egyszerű honvéd-tömegsírjából nemzeti gyászhely lett.

    A kiállítás nyitva 
    2019. november 27. - 2021. február 28.
  • október

    A Petőfi-kultusz alakváltozatai

    Kiállításunk centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő" nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában. A cím az Apostol önjellemzéséből való: ...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, /Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől /S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll. 

     

    A kiállítás nyitva 
    2019. október 29. - 2020. szeptember 30.
  • április

    *A varázsló halála

    Emlékkiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából

     

    A kiállítás nyitva 
    2019. április 30. - 2020. október 31.
  • Az Emlékszobában megtekinthető Tamási Áron (1897–1966) íróasztala, gondolkodószéke, állólámpája, szőnyege, szekrényei, kanapéja, székei, melyek pesti lakásának jó néhány berendezési tárgyával együtt a Tamási Áron Alapítvány közvetítésével kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
     
    A falon édesanyjának arcképe, szülőházának fényképe, az író portréfotói, valamint Köpeczi Bócz István Tamási Énekes madár című darabjához készített díszletterve, Szinte Gábor festménye és az emelvényen Sóvári János szobra látható.
  • Az életpálya izgalmas döntéshelyzeteit, tipikusságát és szabálytalanságait követhetjük nyomon: a szülői ambíciókat és elvárásokat, a kalandos tanulóéveket, a „kóbor” hivatásokat, a kiskatona, a vándorszínész hányattatásait, a házaséletre készülő fiatalember dilemmáit. A kiállítás tengelye Petőfi berobbanása a fővárosi irodalmi életbe: neki sikerül elsőként független írói egzisztenciát teremtenie. Az életművét tudatosan építő alkotót ebben segítette költői imázsa alakításához választott, akkoriban szokatlan eszközkészlete: öltözködése, feltűnő gesztusai, formabontó szerepversei.
  • 1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós si. A szoborkompozíció 2000 őszétől a kiállítótérben látható.