Kiállításaink

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. Kiállításaink
  3. exhibitions
  4. december

  • október

    Új vizeken...

    Írók és művészek Székely Aladár műtermében

    Székely Aladár, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus 150 éve született. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy az ide betérők mit láttak, csak töredékesen tudjuk.

    A kiállítás nyitva 
    2020. október 22. - 2021. január 31.

  • szeptember

    Édes Anna / Kosztolányi

    Trianon 100

     

    A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos. 

    A kiállítás nyitva 
    2020. szeptember 22. - 2021. szeptember 30.

  • „Örökre hó alatt marad”

    Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében

    A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. 

    A költők spirituális tapasztalatain keresztül az esendő, kétkedő, de a reménységgel bíró ember hangjai is megszólalnak.

    A kiállítás nyitva 
    2020. szeptember 15. - 2021. január 17.

  • november

    „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?”

    Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019

    Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után válik jelképpé. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a "segesvári csata", amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett" - a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során összemosódott a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Fehéregyháza egyszerű honvéd-tömegsírjából nemzeti gyászhely lett.

    A kiállítás nyitva 
    2019. november 27. - 2021. február 28.

  • Tamási Áron emlékszoba

    Az Emlékszobában megtekinthető Tamási Áron (1897–1966) íróasztala, gondolkodószéke, állólámpája, szőnyege, szekrényei, kanapéja, székei, melyek pesti lakásának jó néhány berendezési tárgyával együtt a Tamási Áron Alapítvány közvetítésével kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
     
    A falon édesanyjának arcképe, szülőházának fényképe, az író portréfotói, valamint Köpeczi Bócz István Tamási Énekes madár című darabjához készített díszletterve, Szinte Gábor festménye és az emelvényen Sóvári János szobra látható.

  • Állandó kiállítás: „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” - Petőfi választásai

    Az életpálya izgalmas döntéshelyzeteit, tipikusságát és szabálytalanságait követhetjük nyomon: a szülői ambíciókat és elvárásokat, a kalandos tanulóéveket, a „kóbor” hivatásokat, a kiskatona, a vándorszínész hányattatásait, a házaséletre készülő fiatalember dilemmáit. A kiállítás tengelye Petőfi berobbanása a fővárosi irodalmi életbe: neki sikerül elsőként független írói egzisztenciát teremtenie. Az életművét tudatosan építő alkotót ebben segítette költői imázsa alakításához választott, akkoriban szokatlan eszközkészlete: öltözködése, feltűnő gesztusai, formabontó szerepversei.

  • Melocco Miklós szoborkompozíciója, 1977

    1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós si. A szoborkompozíció 2000 őszétől a kiállítótérben látható.