Kiállításaink

február

"Rézbőrű volt az alkony"

A magyar indiánozás nyomában
Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek. Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett.
A kiállítás nyitva

2021. február 22. - 2021. december 23.
október

Új vizeken...

Írók és művészek Székely Aladár műtermében
Székely Aladár, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus 150 éve született. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy az ide betérők mit láttak, csak töredékesen tudjuk.
A kiállítás nyitva

2020. október 22. - 2021. május 2.
szeptember

Édes Anna / Kosztolányi

Trianon 100

A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos.
A kiállítás nyitva

2020. szeptember 22. - 2021. szeptember 30.
„Örökre hó alatt marad”

Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében
A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést.

A költők spirituális tapasztalatain keresztül az esendő, kétkedő, de a reménységgel bíró ember hangjai is megszólalnak.
A kiállítás nyitva

2020. szeptember 15. - 2021. május 2.
november

„Ki mondaná, hogy e hely csatatér?”

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019
Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után válik jelképpé. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a "segesvári csata", amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett" - a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során összemosódott a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Fehéregyháza egyszerű honvéd-tömegsírjából nemzeti gyászhely lett.
A kiállítás nyitva

2019. november 27. - 2021. február 28.
Tamási Áron emlékszoba

Az Emlékszobában megtekinthető Tamási Áron (1897–1966) íróasztala, gondolkodószéke, állólámpája, szőnyege, szekrényei, kanapéja, székei, melyek pesti lakásának jó néhány berendezési tárgyával együtt a Tamási Áron Alapítvány közvetítésével kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba.

A falon édesanyjának arcképe, szülőházának fényképe, az író portréfotói, valamint Köpeczi Bócz István Tamási Énekes madár című darabjához készített díszletterve, Szinte Gábor festménye és az emelvényen Sóvári János szobra látható.
Állandó kiállítás: „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” - Petőfi választásai

Az életpálya izgalmas döntéshelyzeteit, tipikusságát és szabálytalanságait követhetjük nyomon: a szülői ambíciókat és elvárásokat, a kalandos tanulóéveket, a „kóbor” hivatásokat, a kiskatona, a vándorszínész hányattatásait, a házaséletre készülő fiatalember dilemmáit. A kiállítás tengelye Petőfi berobbanása a fővárosi irodalmi életbe: neki sikerül elsőként független írói egzisztenciát teremtenie. Az életművét tudatosan építő alkotót ebben segítette költői imázsa alakításához választott, akkoriban szokatlan eszközkészlete: öltözködése, feltűnő gesztusai, formabontó szerepversei.
Melocco Miklós szoborkompozíciója, 1977

1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós si. A szoborkompozíció 2000 őszétől a kiállítótérben látható.