Date
2013. november 17-ig meghosszabbítva
A magyarok Itália-járása több évszázados múltra tekint vissza. A 2013-as magyar-olasz kulturális évad keretei közt megrendezésre kerülő Délszaki kalandok az „Írók poggyásszal” című kiállítássorozat részeként Párizs, Berlin és Bécs után egy újabb nyugat-európai kultúrcentrum irodalmi emlékezetét idézi meg.
Az Itália-tapasztalat sokszínűsége miatt a kiállítás ezúttal nem egy konkrét városra fókuszál, hanem a Fiumétől Szicíliáig beutazott Olaszországot a maga változatosságában igyekszik felmutatni.
A kiállítás a tágan vett Itália-élmény történetét meséli el különféle művészeti és irodalmi alkotásokon keresztül: egy-egy jellegzetes történet, figura, helyszín és hangulat felvillantásával.
A téma sokszínűségét idézi a kiállítás látványvilága is. A jellegzetesen itáliai helyszíneket – mint a piazza, az osteria vagy a sikátor – megelevenítő díszletek között sétálva a látogató előtt sorra tárulnak fel azok a szubjektív tartalmak, amelyek a szenvedélyes italomániát (Babits Mihály kifejezése) táplálták.
A latinitás kultúrájához való kötődés a magyar irodalom történetének általunk választott szeletét megelőzően is erőteljes és sokszálú. A korszak mellett szól mégis, hogy az Itália-járás legváltozatosabb típusainak bemutatására ad módot: a vallási és kulturális zarándoklattól a nász-, illetőleg tanulmányúton és hadi szolgálaton át az emigrációig. Olyan irodalmi teljesítmények létrejöttének körülményeit mutathatjuk be a közönségnek, mint Babits Mihály Divina Commedia-fordítása, a Római Magyar Akadémia körüli magyar írói kirajzás, vagy a népszerűsítést méltán megérdemlő Fülep Lajos firenzei kötődései, képzőművészeti vonatkozásban Gulácsy Lajos, Körösfői Kriesch Aladár vagy Aba-Novák Vilmos munkái.
Kiállításunkkal szeretnénk egyféle útikalauzt, irodalmi Baedeckert kínálni látogatóinknak, amelyet minden italomán „magával vihet” és élvezettel forgathat itáliai útjai során.
A kiállítás a tágan vett Itália-élmény történetét meséli el különféle művészeti és irodalmi alkotásokon keresztül: egy-egy jellegzetes történet, figura, helyszín és hangulat felvillantásával.
A téma sokszínűségét idézi a kiállítás látványvilága is. A jellegzetesen itáliai helyszíneket – mint a piazza, az osteria vagy a sikátor – megelevenítő díszletek között sétálva a látogató előtt sorra tárulnak fel azok a szubjektív tartalmak, amelyek a szenvedélyes italomániát (Babits Mihály kifejezése) táplálták.
A latinitás kultúrájához való kötődés a magyar irodalom történetének általunk választott szeletét megelőzően is erőteljes és sokszálú. A korszak mellett szól mégis, hogy az Itália-járás legváltozatosabb típusainak bemutatására ad módot: a vallási és kulturális zarándoklattól a nász-, illetőleg tanulmányúton és hadi szolgálaton át az emigrációig. Olyan irodalmi teljesítmények létrejöttének körülményeit mutathatjuk be a közönségnek, mint Babits Mihály Divina Commedia-fordítása, a Római Magyar Akadémia körüli magyar írói kirajzás, vagy a népszerűsítést méltán megérdemlő Fülep Lajos firenzei kötődései, képzőművészeti vonatkozásban Gulácsy Lajos, Körösfői Kriesch Aladár vagy Aba-Novák Vilmos munkái.
Kiállításunkkal szeretnénk egyféle útikalauzt, irodalmi Baedeckert kínálni látogatóinknak, amelyet minden italomán „magával vihet” és élvezettel forgathat itáliai útjai során.