Emigráció és munka Németországban – magyar értelmiségiek a két háború közötti Németországban

A konferencia célja, hogy közelebbről megvizsgáljuk Németországot, a két világháború között oly sok magyar emigráns értelmiségi célállomását. Kiemelten foglalkozunk a német nyelvnek és kultúrának az emigránsok munkásságára kifejtett hatásával. Kitekintünk más német nyelvű országokra is, összehasonlítjuk a bennük párhuzamosan megjelenő, a magyar emigránsokat érintő problémákat.

A konferencia egyik fontos problémaköre, vajon miben rejlett Németország és a német nyelvterület vonzereje a magyar emigrációs elit számára. Ehhez szorosan kapcsolódik az, hogy milyen hatást fejtett ki Németország az ott – hosszabb vagy rövidebb ideig – élő és alkotó magyar emigránsok munkájára, életművére. Mindez olyan egzisztenciális kérdéseket is feszeget, mint a kulturális környezet, az emigráns lét, az idegenség státusza vagy éppen a különféle szellemi impulzusok hatása a művészi-kulturális alkotásra. Az előadások Németországnak azt a szerepét is érintik, amelyet a maga kulturális és szellemi hátterével Európa történelmében a két háború között töltött be. A „problematikus befogadóról” beszélve kiemelendő a sorsfordító 1933-as év, amely sokakat további emigrációba kényszerített. A nemzetiszocializmus bukása után azonban felkínálkozott a Németországba való visszatérés lehetősége. Miért volt nehéz és fájdalmas ez a visszatérés? Kik és miért tértek vissza Németországba, illetve Magyarországra? Az emigrációt kiváltó okok megszűnte vajon azonnal az emigráció végét is jelentette?