Göncz Kinga pszichiáter előadása
A migráció mindennapjaink része. Sokan foglalkoztak ennek a pszichológiai vonatkozásaival, de talán Márai írásai segítenek legtöbbet abban, hogy értsük ennek a belső történéseit.
Márai azért hagyta el 1948-ban Magyarországot, hogy önazonos maradhasson. Két totalitárianus rendszert is megtapasztalt - a fasizmust es a kommunizmust. Nem ő hagyta el a hazáját, hanem a hazája hagyta el őt, azaz adta fel azt az értekrendet, kultúrat, életmódot, amelyben Márai otthon érezte magát. Többfelé kereste az elveszett hazát: Olaszországban ideig-óráig otthon érezte magát, Amerikában annak ellenére sem, hogy megkapta az amerikai állampolgárságot.
De az igazi „otthona” a magyar nyelv volt. Noha több nyelven beszélt, szinte mindvégig magyarul írt. A Szabad Európa Rádión keresztül üzent haza, de megtiltotta, hogy a műveit Magyarországon mindaddig publikáljak, amíg demokrácia nem lesz.
Az előadás pszichoanalitikus szempontból tekinti át Márai belső utazását, az anyanyelvhez és a hazájához való - ellentmondásos - viszonyát. Őze Áron színművész részleteket olvas fel Márai írásaiból.