Március 15-én egész napos ünnepi programsorozattal készülünk, programjaink a legkülönfélébb módon közelítik meg a nemzeti ünnepet, illetve Petőfi Sándor és Jókai Mór emlékezetét. A kisebbeket múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, játékokkal és nyomdagéppel várjuk. A felnőttek tematikus tárlatvezetéseken, palotasétán vehetnek részt, este pedig felolvasószínházi esttel idézzük meg a forradalmat.
A programok előzetes online regisztrációval ingyenesen látogathatók.
10.00 – 17.00: Nyomtass az eredeti Landerer-nyomdagéppel!
Novokrescsenszkov Tamás tervezőgrafikus, nyomdász segítségével mi magunk is kinyomtathatjuk a 12 pontot.
10.00 – 16.00: Interaktív városépítő társasjáték
Idén ne csak járjátok be velünk a március 15-ei Pest-Buda fontos helyszíneit, építsétek fel őket ti!
A város forradalmi látképe alapján óriás társasjátékot készítünk a Károlyi-palota előcsarnokában, csatlakozzatok hozzánk!
Hogy nézett ki az 1848-as Pest? Engedjétek szabadjára a fantáziátokat, építsétek meg az általatok elképzelt forradalmárok világát: utakat, házakat, parkokat, szökőkutatkat… mindent ami csak egy forradalmi városba kellhet!
A tábla tehát adott, de vajon mik lehetnek egy forradalmi társasjáték szabályai? Minden állomás egy új fejtörő: vajon hány körből marad ki, aki a Pilvax Kávéházban megszomjazik? Az egyetemi tömeg hány mezővel sodor előre? Landerer és Heckenast nyomdájában különleges, cenzúramentes szerencsekártyát lehet húzni?
És ha kész vagytok? Helyezzétek magazlkat a forradalmárok bőrébe, és keljetek útra: próbáljátok is ki a közösen tervezett társasjátékot!
A program folyamatosan zajlik!
11.00 – 12.00 és 13.00 – 14.00: Palotaséta / REGISZTRÁCIÓ
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legismertebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb épületévé. A belváros klasszicista gyöngyszeme sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei.
Látogatóink megismerhetik a klasszicista palota és a Károlyi család évszázadokat átívelő történetét, bejárhatják a palota díszes termeit, szalonjait, és könyvtárát.
Sétavezető: Komáromi Csaba muzeológus
12.00 – 13.00: Megemlékezés és koszorúzás a Petőfi-szobornál
A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló Petőfi-szobornál ünnepi beszédet mond Kollár-Klemencz László, zenész, író, és Szalay Fatima, az amor fati formáció alapítója énekel. Az ünnepségen írószervezetek is elhelyezik koszorúikat.
11.00 – 15:45: Tematikus tárlatvezetések a múzeum kiállítótereiben / REGISZTRÁCIÓ
11.00 – 11.45: Hogyan éljünk túl egy forradalmat? – Owaimer Oliver tárlatvezetése
A program két kiállítást, a Petőfi- és a Jókai-tárlatot köti össze egy közös történeti narratíván keresztül. A vezetés fókuszában a forradalmi idők egzisztenciális kérdései állnak: hogyan reagál az egyén a történelem radikális fordulataira? Vajon a mártírságot választják, vagy engednek inkább a túlélési ösztöneiknek?
12:00 – 12:45: Nők – Mészáros Zsolt tárlatvezetése
Petőfi Sándor és Jókai Mór női kortársainak és hozzátartozóinak szerepét vesszük közelebbről szemügyre. Milyen módon hatottak a két író pályájára, és hogyan formálták környezetüket, illetve saját korukat?
13.00 – 13.45: Barátok és ellenfelek – Kalla Zsuzsa tárlatvezetése
„Tudjátok: durván bánom veletek. -
Hiába, ez már az én modorom:
Ha férfi bánt, majd karddal felelek,
De a kutyákat csak korbácsolom.”A reformkort hajlamosak vagyunk nagy nemzeti összefogásként látni. De mi van, ha közelebbről nézzük? Nem egységes nemzeti idill volt, hanem kemény viták, személyes sértettségek és világnézeti törésvonalak terepe. Az irodalmi közélet sem volt békés kávéházi diskurzus. Petőfi Sándor például nyilvánosan, kíméletlenül támadott – ellenfelet, barátot, bárkit, aki szerinte letért az elvek útjáról. Jókai Mór más stratégiát választott: békítés, kompromisszum, gyakorlati politizálás. De ettől hosszú élete során ő sem úszta meg a támadásokat – sem képviselőként, sem magánemberként.
Ezen a vezetésen a reformkor „színfalai mögé” nézünk – ahol az eszmék mögött nagyon is emberi indulatok dolgoztak. Gyere el a vezetésre, és nézzük meg: hogyan vitáztak ők – és mit kezdünk mi ma a konfliktusainkkal?
14.00 – 14.45: Jókai Mór, a polihisztor – Rózsafalvi Zsuzsanna tárlatvezetése
Jókai Mór érdeklődése a természettudományok és a társadalomtudományok számos területére kiterjedt. Különösen élénken foglalkoztatta a csillagászat, a botanika, a geológia, valamint a néprajz és a történettudomány. Az előadásban a tárlat kurátora arra tesz kísérletet, hogy Jókai relikviáin és művein keresztül rámutasson azokra a metszéspontokra, ahol a tudományos megismerés eredményei az írói képzelet által átalakulva a regényvilág szerves részévé válnak.
15.00 – 15.45: Nem (annyira) jó könyvek – Czékmány Anna tárlatvezetése
Milyen az amikor Jókai Mór és Petőfi Sándor tolla kissé elbizonytalanodik s valami izgalmas, de kérdéses alkotás születik? Mi és milyen Petőfi egyetlen drámája? És miért nem ismerjük? Mit mondott a cenzor mikor elolvasta A hóhér kötelét? És milyen Jókai első drámája, ami még majdnem díjat is nyert? Könnyeden mérsékelt sikerű alkotásokról és alkotóik (talán kevéssé) ismert vonásairól.
18.00 – 19.00: „A nép szava is megdördült és mondá: föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél!” / Felolvasószínház – Petrik Andrea színművészt Darvas Kristóf kíséri zongorán / REGISZTRÁCIÓ
Március 15-én rendhagyó felolvasószínházi esttel idézzük meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miliőjét: korabeli lapok hasábjairól vett hír- és publicisztikaszövegeket, nép- és politikai véleményeket tárunk a közönség elé. Felhangzanak a pesti és pozsonyi sajtó orgánumainak élénk tudósításai, politikai vitái és lelkesítő beszédei, illetve Kossuth, Petőfi, Jókai, Wesselényi és kortársaik szövegei. Az est nemcsak történelmi emlékezetet idéz, hanem felvillantja azokat a szólamokat, amelyek a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári jogok ügyét 1848-ban a közéletbe emelték.