PROGRAMOK
Nemes nyomokon. Színház a kolozsvári Farkas utcában című kamarakiállítása megnyitója
16:00 óra
A kiállítást megnyitja Bodó A. Ottó egyetemi docens (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)
Közreműködik Bodolai Balázs színművész
Nemes nyomokon. Színház a kolozsvári Farkas utcában
18:00 óra
Huber Beáta muzeológus (OSZMI Topográfiai gyűjtemény)
A kolozsvári Farkas utcai színházra már csak nagyon kevesen emlékeznek. Az 1821-ben megnyílt kőszínházban 1906-ig játszottak magyar társulatok, lebontására 1934-35-ben került sor. Az erdélyi magyar arisztokrácia támogatásával emelt színház több mint nyolcvan éven keresztül szolgálta a magyar színjátszást, illetve töltött be kiemelkedő szerepet a város és Erdély kulturális életében.
Milyen volt az a színház, amelynek színpadára szekérrel is rá lehetett menni? Kik játszottak azon a színpadon, amelyen első ízben nemes műkedvelők léptek fel? Mi a kapcsolat Zrínyi, Mátyás és a Bánk bán között? Hogyan kapcsolódik a világhírű erdélyi némafilmgyártás Kolozsvár első színházához? A Farkas utcai színház megnyitásának kétszáz éves évfordulójára emlékező kiállítás nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de számos érdekességet is elárul a kolozsvári színházról.
Az előadás a PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet legújabb időszaki kamarakiállítását mutatja be.
„Beszélt a néma kép” – Élőképek a Kolozsvári Nemzeti Színház jubileumi díszelőadásán
18:30 óra
Sipőcz Mariann muzeológus (OSZMI Fotótár)
A kolozsvári színház 1892. november 10-12. között ünnepelte meg az erdélyi hivatásos színjátszás századik évfordulóját. A nagyszabású ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye volt a Kolozsvári Nemzeti Színházban megtartott díszünnepély, melynek egyik legnagyobb izgalommal várt programpontja annak a két látványos történelmi „élőképnek” bemutatása volt, melyet az erdélyi arisztokrácia képviselői adtak elő. A PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Fotótárának becses darabjai közé tartozik az a két, Dunky fivérek által készített fotográfia, melyek ennek a színháztörténeti eseménynek, és e mára már feledésbe merült műfajnak az emlékét is őrzik.
Kolozsvártól Kolozsvárig – Táray Ferenc pályaképe
19:00 óra
Gajdó Tamás tudományos főmunkatárs (OSZMI)
A huszadik századi magyar színházi élet elfeledett alakja Táray Ferenc. Első jelentős sikereit Kolozsváron aratta az 1911–1912-es évadban. A világháború után is itt folytatta pályafutását, majd 1924-ben Budapestre szerződött. Hiába lett 1931-ben a Nemzeti Színház művésze, mégsem volt elégedett pályájával. Amikor 1941-ben ismét megnyílt Kolozsváron a Nemzeti Színház, ő lett első igazgatója. A második világháború után néhányszor még színpadra lépett. Amikor meghalt, csak néhány sorban emlékeztek meg róla. „Nagyon szépen beszélő, modern színész volt, érdekes, szikár, színpadi termet és csiszolt intellektus. Egy-egy egyéni alakítására, éremre illő, nemes arcélére sokan emlékeznek még ma is, noha már több mint másfel évtizede nyugdíjba vonult.”
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a rendszerváltás utáni erdélyi színházi paradigmaváltás
19:30 óra
Bodó A. Ottó egyetemi docens (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)
A történelmi körülmények következtében az erdélyi magyar színház két kultúra metszéspontjában létezik, esztétikájára egyaránt hat a magyar és a román színház. Harag György és Szabó József Ódzsa a szintézisteremtés előfutárai, ám esetükben még egyedi próbálkozásokról beszélhettünk, nem egy általános színházi gondolkodásmódról. A Ceausescu-korszak kisebbségellenes attitűdje, majd a rendszerváltás után arra adott érzelmi válaszreakció sem kedveztek ennek a szintézisnek - az új esztétika a kilencvenes évek végén kezd elterjedni. Ennek a paradigmaváltásnak egyik legfontosabb műhelye a KÁMSz.
A határon túli magyar kultúra kapcsán az ötágú síp metaforáját gyakran használjuk, ám szinte mindig megfeledkezünk arról, hogy az illyési kijelentés azzal folytatódott: „összehangolatlan“. Vajon ma hogy állunk a harmonizációval? Érdemes egy pillantást vetni az erdélyi magyar színház magyarországi és román szakmai recepciójára.
Helyszín
1124 Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.