Tükör
Elzárod a csapot, elhúzod a függönyt,
a pára lecsapódik, utolsó verítékeid
a csempére zuhannak. Bőröd,
mint a kád, fehér és fényes,
önmagad tömegét szorítod ki belőle.
A lefolyó rácsán fennakadnak
elhagyott fürtjeid. Ujjaiddal valamit
a tükörre firkálsz, kinyitod az ajtót,
tested köré védelmet tekersz.
A homály elillan, de megmarad
az ujjhegyedről elszökött zsírvonás.
Emlékek tőled, aki nem lát a párában;
neked, kinek tekintete megszáradt.
Visszanézed gyerekkori zsírkrétarajzaid.
Ereszkedés
Kivágok belőle egy darabkát, ezzel teljes értékű,
pillantásuk után már ténylegesen az enyém.
Ellenőrzik más emlékét, ez udvariatlan,
és nem szabadna pénzbe kerülnie.
Lecsökkennek mind a vasfokok,
kísér az őszinte kapaszkodás.
Végtagjaim elengednek.
Még megérkezek.