A Dale-templom bálnája

Contributors

Megszólaló

A fjord fölött, mint a vizek lelke, felhő lebeg.

Napok óta nem láttunk eget.



Csak a templom boltozatán, felfestve:

Nap, hold, csillag-hó, pelyhekben.



És az a bálna. Szellemfehéren,

Ahogy átúszik kezdeten, végen.



Lányom ujja megcélozza, mint egy liliom-

Fehér, apró, ártalmatlan szigony;



A megismerésé, mely e falaknál

Is ősibb. Az oszlopba karcolva

 

Többszáz éves monogram vacog,

Mintha élő ember volna.



Felettünk bálna úszik,

És a föld alatt eltemetett csónakok.