ELŐADÁSOK:
Bodolay Géza igazgató (OSZMI)
A színházrendező fogalmának változása az elmúlt 35 esztendőben, Magyarországon
17:00
A színházrendezők példáján keresztül mutatja be az OSZMI gyakorló színházrendező igazgatója a magyarországi színházrendezői diplomások helyzetét az orwelli 1984-es esztendő óta napjainkig eltelt időszakban. Harmincöt éve talán egyetlen Színház volt színművész-igazgató kezében, mára ez az arány éppen fordított. Ennek a sajátos honi folyamatnak az összefüggéseiről szól az előadás.
Huber Beáta muzeológus (OSZMI Topográfiai gyűjtemény)
„Betemetett” színházépületek
17:30
Tudja, hol állt a Budai Színkör? Melyik épületben működött a Blaha Lujza Színház? Hogy néz ki jelenleg a Bonbonnière Fővárosi Kabaré vagy a Király Színház épülete? Előadásomban azoknak a fővárosi színházépületeknek eredek a nyomába, melyek időközben lebontásra kerültek, vagy színházként már egyáltalán nem üzemelnek. Az OSZMI Topográfiai Gyűjteményében őrzött fotók és dokumentumok segítségével újra élővé tesszük ezeket az elfeledett, „betemetett” színházépületeket.
Turnai Tímea muzeológus (OSZMI Szcenikai gyűjtemény)
Táncszerelem – Gombár Judit (1937–2016) díszlet- és jelmeztervezőről
18:00
Gombár Judit a szenvedélyek, a teatralitás és a nagy formák színházát megteremtő tervező, a Budapest Sportcsarnokot estéről-estére megtöltő, hatalmas közönség bevonzását megvalósító, közösségformáló alkotó, az emberi kapcsolatok és érzések színpadra álmodója, aki elsősorban tervező és művésztanár volt. Hagyatékán, rajzain, tervein keresztül kirajzolódik a Győri Balett születésének és tervezéseinek története is.
Gajdó Tamás tudományos főmunkatárs (OSZMI)
„Megy ez egyáltalán?” Színháztörténet hangszalagon
18:30
Az 1950-es, 1960-as években, különösen a nyugati világban, egyre több olyan hangfelvétel született, melyet a készítők nem a nyilvánosságnak szántak. Elsősorban a tovatűnő pillanatot akarták megragadni, élvezni, hogy a modern technikának köszönhetően immár nem száll el a szó. Nem valószínű, hogy a szenvedélyes hangrögzítők arra gondoltak, hogy egyszer múzeumba kerülnek ezek az anyagok, és kutatók hallgatják végig a felvételeket. Ezeket az egyedülálló forrásokat fogjuk vallatóra.
Somogyi Zsolt muzeológus (OSZMI Bábtár)
A bábjátékos bútorai – Rév István Árpád (1898–1977) iparművészeti tevékenysége
19:00
Rév István Árpád (1898-1977) a magyar bábművészet kiemelkedő alakja volt. 1941-ben nyitotta meg Magyarország első kőbábszínházát Nemzeti Bábszínjáték néven. Az azt megelőző évtizedekben azonban a képző- és iparművészet számos területén működött, varázslatos szobrokat készített, tervezett játékokat, textíliákat, bútorokat és mesterhegedűket, rajzolt reklámgrafikákat és mesekönyv-illusztrációkat. Teljes hagyatéka a PIM-OSZMI Bábtárába került – az előadás az életműnek ezt az eddig kevéssé kutatott területét mutatja be.
Halász Tamás muzeológus (OSZMI Táncarchívum)
Kun Zsuzsa – Egy balerina hagyatéka
19:30
A XX. századi magyar táncművészet egyik legnagyobb alakja volt Kun Zsuzsa balerina, balettigazgató, táncos generációk sorát felnevelő pedagógus. Pályája és élete története, személyisége tapintható és rajzolható ki páratlanul gazdag hagyatékából, mely idén került az OSZMI Táncarchívumának gyűjteményébe. Az előadás e kincsestárból nyújt ízelítőt.
Csiszár Mirella muzeológus (OSZMI Kézirattár)
Egy bohém feljegyzései – Csortos Gyula (1883–1945) háztartáskönyveiről
20:00
Galsai Pongrác Csortos Gyuláról szóló kötetének munkálatai közben érdekes dokumentumra bukkant: hat feketébe kötött határidő napló került hozzá, melyet 1938 és 1943 között vezetett a Nemzeti Színház örökös tagja, az elismert színművész. A naplókból sokkal több létezett, tizenhárom-tizennégy kötet, de ezek túlnyomó része megsemmisült, amikor Csortos lakását Budapest ostroma alatt belövés érte.
Kéziratgyűjteményünk öt kötetet őriz, melyek lapjairól a művész hétköznapjai tárulnak fel.