Arany János csendes, komoly, félszeg mélabúval tekint ránk legtöbb arcképéről. De mennyire ismerjük őt? Hinnénk-e, hogy – a városi legenda szerint – egy vigasztalanul érdektelen akadémiai gyűlésen átírja a Szózatot? De még hogyan! Enni vagy nem enni nála nem kérdés: „Hasadnak rendületlenül / légy híve, oh magyar!”, kezdi Szózat-parafrázisát koszorús költőnk. Vagy, hogy a kor népszerű, franciás stílben költögető íróját, Lisznyai Kálmánt könyörtelen gúnnyal szembesíti poétikai túlkapásaival, uram bocsá’ tehetségtelenségével? Sőt, Vörösmartyt sem kíméli, s tolla hegyére tűzi elavultnak vélt, romantikus pátoszát: nem sziklaszirteken bolyong a senki által meg nem értett lánglelkű költő, hanem kocsmák ajtaján esik ki és be a vélhetően kevéssé tehetséges önjelölt poéta.
Arany lázadt, csipkelődött, gúnyolódott magán, másokon, költészetén, történelmen, politikán, hősiességen és mindennapiságon, de mindig finom arány-, stílus- és formaérzékkel, okosan, megfontoltan és szellemesen. Pontosan ismerte önmagát és az őt körülvevő valóságot. Szerintünk jól tudta: nehéz és felesleges nevetés nélkül elviselni bármit, de legfőképp az életet. Most rajtad a sor!
Írd át „Arany János-i” szellemességgel a Letészem a lantot vagy az Epilógus című verset. Híres elődöd megszabta a szótagszámot, a versformát és a rímképletet is, melyet követned kell.
A költeményeket 2017. március 20-ig a muzeumped@pim.hu e-mail címre várjuk a kitöltött jelentkezési lapoddal együtt.
A jelentkezési lapot a honlapunkról töltheted le.
pim.hu/hu/tanulas/iskolaknak/palyazat/hashtagArany2017
A pályázaton 14 és 18 év közötti diákok vehetnek részt.
Minden pályázó egy pályaművel nevezhet.
A legtalálóbb és legelmésebb verseket és alkotóikat több mint 15 perc hírnévvel jutalmazzuk, hiszen műveik – Arany János művei mellett – helyet kapnak a Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcokban című emlékkiállításában.
