2008 Április

Április

Márai Sándor gépjárművezetői igazolványa 1939-ből

 

 
Ford te­ó­ri­á­it nem is­me­rem, nem is ér­de­kel­nek túl­zot­tan. De is­me­rem né­hány he­te Ford ko­csi­ja­it. Né­hány hét­tel ez­előtt, pil­la­nat­nyi el­me­za­va­rom­ban, vet­tem egy For­dot. Nem au­tót, ha­nem For­dot...

 

 

Így kezdi 1926-ban, az Ujságban megjelent írását Márai. A húszas években Párizsból sok utat tett meg ezzel a Forddal, ekkori életformája miatt minden bizonnyal gyakran vezetett. Említett írásában még kocsija sorszámát is feljegyzi: „Ford. U. S. A. No: 11,227.000.”
Nem ritka, hogy cikkeiben a vezetésről, autókról ír: Párizsban megemlékezik az első autóról, verset szán az embernek, akit elütött az autó, 1921-ben ír egy berlini autóversenyről és megemlékezik Antonio Ascariról, az 1925-ben a párizsi futamon halálos balesetet szenvedett autóversenyzőről is.
1939-ben kiállított gépjárművezetői igazolványában egy eddig nem ismert fotót láthatunk, valószínűleg lényegesen korábbi a felvétel, mely inkább a húszas évek közepének-végének Máraijához hasonlít. (Az sem lehetetlen, hogy éppen a Fordja vezetéséhez szükséges okmány fotója szerepel itt is.)
Életvitel, belső kényszer, a világ megismerésének eszköze – ezt mind-mind jelenti az író számára az automobil. Nem véletlenül írja Az autóvétel lélektana című írása befejezéseként: Autót nem vesz az ember, hanem engedelmeskedik valaminek. Az autó dolga a jövőben bebizonyítani, hogy ez a kényszer nem a sznobok, hanem az élet kényszere.