Category
Irodalmi muzeológia. Kérdések, célok, eredmények. Szerk.: Taxner–Tóth Ernő. Fotó: Bókay László, Flesch Bálint. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988. 186 [3] p., 15 t.
TARTALMA:
Botka Ferenc: Múlt és jövő határán. 7-18.; Taxner-Tóth Ernő: Irodalomtudományunk műhelyei. 19-34.; Birck Edit: A magyar irodalmi topográfiáról. 35-39.; S. Püski Anna: XX. századi klasszikusaink személyi bibliográfiai sorozatának terve. 41-45.; Kabdebó Lóránt: Az irodalomtörténet új műfaja: hangdokumentáció. 47-52.; Kerényi Ferenc: Gondolatok és tapasztalatok az irodalmi kiállításrendezésről. 53-59.; Praznovszky Mihály: Az irodalmi emlékházak kérdései. 61-75.; Szöllősy Éva: Számítógépek a kézirattári munkában. 79-97.; Mohos Sándor: Video a múzeumban. 99-104.; Flesch Bálint – Kincses Károly: Fotótörténeti értékek a múzeumokban. 105-121.; Tudományos ülésszak az irodalmi muzeológiáról. 125-127.; Juhász Ottóné: Kitekintés a nemzetközi irodalmi muzeológia főbb kérdéseire az ICLM kongresszusainak tükrében. 129-132.; Fodor András: Élő irodalom és múzeum. 133-135.; Németh József: Hozzászólás az emlékhelyek és a topográfia kérdéséhez. 137-140.; Zöld Ferenc: Néhány szó a múzeum kiadványairól és a topográfiáról. 141-143.; Kovács Béla: A film és a video szerepe az irodalmi muzeológiában. 145-147.; Ábel Péter: Irodalom filmszalagon. 149-151.; A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványainak bibliográfiája, 1975-1985. 155-161.; A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai, 1975-1985. 163-173. (Képmelléklet: 19 db fénykép a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából)
TARTALMA:
Botka Ferenc: Múlt és jövő határán. 7-18.; Taxner-Tóth Ernő: Irodalomtudományunk műhelyei. 19-34.; Birck Edit: A magyar irodalmi topográfiáról. 35-39.; S. Püski Anna: XX. századi klasszikusaink személyi bibliográfiai sorozatának terve. 41-45.; Kabdebó Lóránt: Az irodalomtörténet új műfaja: hangdokumentáció. 47-52.; Kerényi Ferenc: Gondolatok és tapasztalatok az irodalmi kiállításrendezésről. 53-59.; Praznovszky Mihály: Az irodalmi emlékházak kérdései. 61-75.; Szöllősy Éva: Számítógépek a kézirattári munkában. 79-97.; Mohos Sándor: Video a múzeumban. 99-104.; Flesch Bálint – Kincses Károly: Fotótörténeti értékek a múzeumokban. 105-121.; Tudományos ülésszak az irodalmi muzeológiáról. 125-127.; Juhász Ottóné: Kitekintés a nemzetközi irodalmi muzeológia főbb kérdéseire az ICLM kongresszusainak tükrében. 129-132.; Fodor András: Élő irodalom és múzeum. 133-135.; Németh József: Hozzászólás az emlékhelyek és a topográfia kérdéséhez. 137-140.; Zöld Ferenc: Néhány szó a múzeum kiadványairól és a topográfiáról. 141-143.; Kovács Béla: A film és a video szerepe az irodalmi muzeológiában. 145-147.; Ábel Péter: Irodalom filmszalagon. 149-151.; A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványainak bibliográfiája, 1975-1985. 155-161.; A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai, 1975-1985. 163-173. (Képmelléklet: 19 db fénykép a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából)
Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára. Szerk.: Csaplár Ferenc. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, 1987. 196 p.
TARTALMA:
Szabó György: Az “expresszív dinamizmus” megjelenése Kassák fiatalkori költészetében. 7-16.; Bori Imre: Kassák Lajos “sötét világa”. 17-21.; Béládi Miklós: Kassák korai novelláiról. 23-25.; Christian Weinek: Kassák Lajos és Szittya Emil. 27-33.; Ferenczi László: Kassák és Cendrars. 35-45.; Csaplár Ferenc: Kassák és Szabó Dezső. 47-63.; Botár Olivér: Kassák és az amerikai avantgárd. 65-72.; Szabó Lilla: Kassák Lajos és a cseh avantgárd. 73-81.; Sándor László: Kassák Lajos csehszlovákiai előadókörútjai. 83-98.; Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond. Függelék: Kassák Lajos: Egy jól eltemetett író. 99-130.; Szabolcsi Miklós: Az átértékelt átértékelés. (Kassák Lajos 1934-ben). 131-146.; A Ma és a Tanácsköztársaság. A dokumentumokat közli: Cs[aplár] F[erenc]. 149-159.; Pacsek Józsefné: Kassák Lajos a Népszavában 1924. január 1-től 1948. június 12-ig. (Bibliográfia). Függelék: Kassák Lajos és a Népszava levelezéséből. Közli: Cs[aplár] F[erenc]. 161-185.
Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára. (Szerk.: Kelevéz Ágnes, az ikonográfiát szerk.: Láng József). Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1983. 420 p.
TARTALMA:
Rába György: Babits esszéből Babits-vers. (A költő lényegszemléletéről). 7-19.; Németh G. Béla: Világkép és irodalomfelfogás Az európai irodalom történetében. 21-35.; Nemes Nagy Ágnes: Alany és tárgy. 37-43.; Reisinger János: “Hanem ki vált meg engemet?” (Babits és a kereszténység; Babits és a katolicizmus). 45-67.; Ferenczi László: Babits, Denis de Rougemont, Priestley és a többiek... 69-79.; Ambrus Katalin: Babits Balassi-képe. Függelék: Babits Mihály: Balassa című tanulmánya. 81-96.; Taxner-Tóth Ernő: “Költő szemeddel többet lelsz te…”. (Babits esszéi költőelődeiről). 97-115.; Fráter Zoltán: Babits és Osvát. 117-125.; Máté J. György: “… hiszen emberekül oly különbözőek vagyunk”. (Babits és Hatvany kapcsolata a tízes években). 127-134.; Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvany és József Attila. (Adalékok a “Tárgyi kritikai tanulmány” történetéhez). 135-170.; Csaplár Ferenc: Babits és Kassák. Függelék: Babits Mihály: Válasz Kassák Lajosnak és Császár Elemérnek című írása. 171-183.; Kabdebó Lóránt: A költő és egy szerkesztő. (Babits Mihály és Balogh József kapcsolata). 185-213.; Mikó Krisztina: A nemzedéki kérdés vitája. (Kettős portré Babitsról, Halász Gáborról). 215-225.; Lengyel Balázs: A Babits-élmény nyomában. 227-238.; Babits irodalomelméletének öt egyetemi előadása Szabó Lőrinc lejegyzésében (1919. május 7., 8., 12., 14. és 15.). (Szabó Lőrinc gyorsírással készült jegyzetéből átvette Schelken Pálma. A bevezetést írta, a szöveget gondozta és a jegyzeteket készítette: Kelevéz Ágnes és Sárdy Jánosné). 241-271.; Illyés Gyula levelei Babits Mihályhoz. (A bevezetést írta, a leveleket válogatta és a jegyzeteket készítette: Téglás János). 273-291.; Dr. Gyenes György: Adatok Babits Mihály betegségéhez. 293-298.; Sőtér István: Babits Mihály 1883-1941. 299-304.; W. Somogyi Ágnes: Babits Mihály fényképei a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Ikonográfia). 305-388.; Sára Péter: Babits legkedvesebb tárgyai közt. 389-404.; Németh G. Béla: Mint különös hírmondó. (Szerep, vállalás, identifikáció). 407-417.
TARTALMA:
Rába György: Babits esszéből Babits-vers. (A költő lényegszemléletéről). 7-19.; Németh G. Béla: Világkép és irodalomfelfogás Az európai irodalom történetében. 21-35.; Nemes Nagy Ágnes: Alany és tárgy. 37-43.; Reisinger János: “Hanem ki vált meg engemet?” (Babits és a kereszténység; Babits és a katolicizmus). 45-67.; Ferenczi László: Babits, Denis de Rougemont, Priestley és a többiek... 69-79.; Ambrus Katalin: Babits Balassi-képe. Függelék: Babits Mihály: Balassa című tanulmánya. 81-96.; Taxner-Tóth Ernő: “Költő szemeddel többet lelsz te…”. (Babits esszéi költőelődeiről). 97-115.; Fráter Zoltán: Babits és Osvát. 117-125.; Máté J. György: “… hiszen emberekül oly különbözőek vagyunk”. (Babits és Hatvany kapcsolata a tízes években). 127-134.; Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvany és József Attila. (Adalékok a “Tárgyi kritikai tanulmány” történetéhez). 135-170.; Csaplár Ferenc: Babits és Kassák. Függelék: Babits Mihály: Válasz Kassák Lajosnak és Császár Elemérnek című írása. 171-183.; Kabdebó Lóránt: A költő és egy szerkesztő. (Babits Mihály és Balogh József kapcsolata). 185-213.; Mikó Krisztina: A nemzedéki kérdés vitája. (Kettős portré Babitsról, Halász Gáborról). 215-225.; Lengyel Balázs: A Babits-élmény nyomában. 227-238.; Babits irodalomelméletének öt egyetemi előadása Szabó Lőrinc lejegyzésében (1919. május 7., 8., 12., 14. és 15.). (Szabó Lőrinc gyorsírással készült jegyzetéből átvette Schelken Pálma. A bevezetést írta, a szöveget gondozta és a jegyzeteket készítette: Kelevéz Ágnes és Sárdy Jánosné). 241-271.; Illyés Gyula levelei Babits Mihályhoz. (A bevezetést írta, a leveleket válogatta és a jegyzeteket készítette: Téglás János). 273-291.; Dr. Gyenes György: Adatok Babits Mihály betegségéhez. 293-298.; Sőtér István: Babits Mihály 1883-1941. 299-304.; W. Somogyi Ágnes: Babits Mihály fényképei a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Ikonográfia). 305-388.; Sára Péter: Babits legkedvesebb tárgyai közt. 389-404.; Németh G. Béla: Mint különös hírmondó. (Szerep, vállalás, identifikáció). 407-417.
Az élő Jókai. (Tanulmányok.) (Szerk.: Kerényi Ferenc, Nagy Miklós). ill. [Bp.], Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1981. 203 [1] p.
TARTALMA:
Sőtér István: Ideák és nosztalgiák költője: Jókai. 7-12.; Mezei József: Jókai művészetéről. 13-22.; Németh G. Béla: Életképforma és regény. (A Jókai-olvasás állomásai). 23-34.; Fábián Pál: A XIX. század magyar nyelve és Jókai. 35-44.; Fried István: Jókai Mór és a magyar vígjátékhagyomány. 47-64.; Sándor István: Adomák és adomafunkciók Jókai életművében. 65-87.; Bori Imre: Jókai és a századvég. (A “vér” és “arany” témája Jókai műveiben). 88-111.; Nagy Miklós: Jókai hatása a kortársi regényírásra. 115-125.; Cenner Mihály: Az arany ember dramatizálásának színháztörténete. 126-143.; Szekeres László: Tanúink, a relikviák. (Jókai Mór tárgyi hagyatékáról). 147-183.; E. Csorba Csilla: Jókai “Ingres hegedűje”. (A festő Jókai és a tardonai önarcképek). 184-198.
TARTALMA:
Sőtér István: Ideák és nosztalgiák költője: Jókai. 7-12.; Mezei József: Jókai művészetéről. 13-22.; Németh G. Béla: Életképforma és regény. (A Jókai-olvasás állomásai). 23-34.; Fábián Pál: A XIX. század magyar nyelve és Jókai. 35-44.; Fried István: Jókai Mór és a magyar vígjátékhagyomány. 47-64.; Sándor István: Adomák és adomafunkciók Jókai életművében. 65-87.; Bori Imre: Jókai és a századvég. (A “vér” és “arany” témája Jókai műveiben). 88-111.; Nagy Miklós: Jókai hatása a kortársi regényírásra. 115-125.; Cenner Mihály: Az arany ember dramatizálásának színháztörténete. 126-143.; Szekeres László: Tanúink, a relikviák. (Jókai Mór tárgyi hagyatékáról). 147-183.; E. Csorba Csilla: Jókai “Ingres hegedűje”. (A festő Jókai és a tardonai önarcképek). 184-198.
Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. Szerk.: Kabdebó Lóránt. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1979. 322 p., 20 t.
TARTALMA:
Bodnár György: Látvány és valóság. (Kaffka Margit impresszionista regénye: a Színek és évek). 9-42.; Tóth Dezső: Móricz Zsigmond forradalomszemléletéhez. (Báthory és Bethlen alakja Móricz Tündérkertjében). 45-58. Kántor Lajos: Balladisztikus novella. (Bródytól Szabó Gyuláig). 59-66.; Nagy Péter: Barbárok. 67-72.; Pomogáts Béla: Riport és novella. (Móricz Zsigmond a bódéváros lakói között). 73-82.; W. Somogyi Ágnes: Képek a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz-gyűjteményéből. 83-90, [15].; Sőtér István: Krúdy és a megállított idő. 93-100.; Bori Imre: Adalékok Krúdy Gyula utolsó pályaszakasza kérdéséhez. 101-111.; Kemény Gábor: A stílus születése és halála. (Állandóság és változás Krúdy prózájában). 113-130.; P. Macht Ilona: Egy album képei. (Ötven év ötven kép tükrében). 131-146, [24].; Németh G. Béla: A műfajváltás és szemléletalakulás kérdéséhez, Kosztolányinál. (Egy disszertációs vita alkalmával). 149-157.; Szegedy-Maszák Mihály: Esti Kornél. 159-175.; Rónay László: Fordulat Babits prózájában. (Tímár Virgil fia). 177-187.; Kis Pintér Imre: Füst Milán: Feleségem története. 189-204.; Tarján Tamás: Az egyes szám első személyű előadásmód Tersánszky Józsi Jenő regényeiben. 205-213.; Kelevéz Ágnes: Gulliver újabb utazásai. (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba, Capillária, Szathmáry Sándor: Kazohinia). 215-223.; Szabolcsi Miklós: Pesti szürrealizmus: Komor András egy novellájáról). 227-230.; Ferenczi László: Egy polgár vallomásai. (Márai Sándorról). 231-240.; Mikó Krisztina: Egy faun arcképéhez. (Hevesi András regényeiről). 241-249.; Czére Béla: Egy önmegvalósítási folyamat első állomása. (Gelléri Andor Endre pályakezdő novelláinak motívumrendszere). 251-258.; Csaplár Ferenc: Kassák és az “új magyar regény” (1928-1933). 261-276.; Botka Ferenc: A teljesség felé. (Szocialista prózánk útja a Szovjetunióban). 277-290.; Fenyő István: Költői tudósítás a Szovjetunióról az ellenforradalmi Magyarországon. (Illyés Gyula: Oroszország). 291-299.; Almási Miklós: Egy nevelődési regény a középosztályról. (Ottlik Géza: Iskola a határon). 303-320.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. Szerk.: Kabdebó Lóránt. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1979. 322 p., 20 t.
TARTALMA:
Bodnár György: Látvány és valóság. (Kaffka Margit impresszionista regénye: a Színek és évek). 9-42.; Tóth Dezső: Móricz Zsigmond forradalomszemléletéhez. (Báthory és Bethlen alakja Móricz Tündérkertjében). 45-58. Kántor Lajos: Balladisztikus novella. (Bródytól Szabó Gyuláig). 59-66.; Nagy Péter: Barbárok. 67-72.; Pomogáts Béla: Riport és novella. (Móricz Zsigmond a bódéváros lakói között). 73-82.; W. Somogyi Ágnes: Képek a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz-gyűjteményéből. 83-90, [15].; Sőtér István: Krúdy és a megállított idő. 93-100.; Bori Imre: Adalékok Krúdy Gyula utolsó pályaszakasza kérdéséhez. 101-111.; Kemény Gábor: A stílus születése és halála. (Állandóság és változás Krúdy prózájában). 113-130.; P. Macht Ilona: Egy album képei. (Ötven év ötven kép tükrében). 131-146, [24].; Németh G. Béla: A műfajváltás és szemléletalakulás kérdéséhez, Kosztolányinál. (Egy disszertációs vita alkalmával). 149-157.; Szegedy-Maszák Mihály: Esti Kornél. 159-175.; Rónay László: Fordulat Babits prózájában. (Tímár Virgil fia). 177-187.; Kis Pintér Imre: Füst Milán: Feleségem története. 189-204.; Tarján Tamás: Az egyes szám első személyű előadásmód Tersánszky Józsi Jenő regényeiben. 205-213.; Kelevéz Ágnes: Gulliver újabb utazásai. (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba, Capillária, Szathmáry Sándor: Kazohinia). 215-223.; Szabolcsi Miklós: Pesti szürrealizmus: Komor András egy novellájáról). 227-230.; Ferenczi László: Egy polgár vallomásai. (Márai Sándorról). 231-240.; Mikó Krisztina: Egy faun arcképéhez. (Hevesi András regényeiről). 241-249.; Czére Béla: Egy önmegvalósítási folyamat első állomása. (Gelléri Andor Endre pályakezdő novelláinak motívumrendszere). 251-258.; Csaplár Ferenc: Kassák és az “új magyar regény” (1928-1933). 261-276.; Botka Ferenc: A teljesség felé. (Szocialista prózánk útja a Szovjetunióban). 277-290.; Fenyő István: Költői tudósítás a Szovjetunióról az ellenforradalmi Magyarországon. (Illyés Gyula: Oroszország). 291-299.; Almási Miklós: Egy nevelődési regény a középosztályról. (Ottlik Géza: Iskola a határon). 303-320.
Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. Szerk.: Láng József. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1977. 457. [1] p., 21 t.
TARTALMA:
Király István: Ady és a Monarchia. 7-26.; Erényi Tibor: Ady és a szociáldemokrácia (1897-1906). 27-55.; Jemnitz János: Ady és Jaurès. 57-69., Schweitzer Pál: Ady vezérversei. (Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján). 71-105.; Baróti Dezső: Az Értől az Óceánig. (A vizek motívumhálózata Ady költészetében). 107-137.; Sára Péter: Meseélmények, mesemotívumok Ady költészetében. 139-160.; Rónay László: Analóg jelenségek Kosztolányi és Ady költészetében. 161-173.; Kovalovszky Miklós: Ady költészetének nyelvi rétegei. 175-191.; Kispéter András: Ady és a szecesszió. 193-211.; Székely György: Ady és a színház művészete. 213-234.; Czére Béla: Ady novelláinak világa. 235-255.; Kiss Ferenc: Ady a “homo aestheticus” felől. 257-276.; Csaplár Ferenc: Ady Kassák 1920 utáni munkásságának tükrében. 277-285.; Tverdota György: Ady öröksége József Attila életművében. 287-310.; M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon. 311-330.; Tasi József: Ady és Rippl-Rónai. 331-359.; W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál. 361-416.; E. Csorba Csilla: Ady száz arca. (Fényképikonográfia). 417-457, [39].
1975–1976. Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. (Szerk. és sajtó alá rend.: Kabdebó Lóránt). (Bp.), Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, (1976). 196 [1], 3 [1] p.
TARTALMA:
Illés László: Bevezető. 5-7.; Szabolcsi Miklós: A magyar szocialista irodalom kutatásának problémái. 8-14; József Farkas: Íróink a fehérterror idején. 15-21.; Pete György: Költői törekvések a Tanácsköztársaság bukása után. 22-28.; Merva Mária: Illyés Gyula és az ifjúmunkás mozgalom. 29-35.; Csaplár Ferenc: Munkásmozgalom és művészet. (Vita a Népszavában). 36-41.; Botka Ferenc: A marxizmus alkotó alkalmazásának útján. (Mácza Jánosról). 42-51.; Bokor László: Elméleti hagyományaink. 52-55.; Szabolcsi Miklós: Vitaösszefoglaló. 56-57.; Agárdi Péter: József Attila és a korabeli marxista kritika. 58-63.; Ferenczi László: Adalékok József Attila marxizmusához. 64-69.; Kabdebó Lóránt: Kétféle ars poetica. 70-77.; Tverdota György: József Attila: Március. 78-86.; Tasi József: József Attila és az Európai költők antológiája. 87-92.; M. Pásztor József: József Attila folyóirata, a Valóság. 93-98.; Tolnai Gábor: A Radnóti-kutatás kérdései. 99-104.; Baróti Dezső: Két Radnóti-vers. 105-118.; Melczer Tibor: Szocialista ihletettség a kései Radnóti-versekben. 119-122.; Illés László: Szövetségi politika és realizmuskoncepció. (Lukács György irodalompolitikája a harmincas években). 123-126.; K. Nagy Magda: A harmincas évek első felének haladó publicisztikájáról. 127-134.; Benjámin László: A munkásírók antológiáiról. 135-138.; Czére Béla: Gelléri pszichológiai realizmusa A nagymosoda című regényében. 139-143.; Illés Ilona: Adalékok Gereblyés László szerepéhez a franciaországi ellenállási mozgalomban. 144-152.; Gál István: A két világháború közötti egyetemi kommunista mozgalmak irodalomtörténeti kapcsolatai. 153-154.; Szabolcsi Miklós: Megjegyzések. 155-156.; Németh G. Béla: Periodizációs kérdések az antifasiszta irodalomban. 157-162.; Rába György: A két világháború közötti irodalmunk poétikájához. 163-167.; Lackó Miklós: Thomas Mann és a magyar szellemi élet. 168-174.; Fenyő István: Lázadás és menekülés. (Vas Istvánról). 175-184.; Brachfeld Siegfrid: Stefan Zweig és a Pester Lloyd. 185-189.; Tolnai Gábor: Vitaösszefoglaló. 190-192.; Illés László: Zárszó. 193-194.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. (Szerk. és sajtó alá rend.: Kabdebó Lóránt). (Bp.), Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, (1976). 196 [1], 3 [1] p.
TARTALMA:
Illés László: Bevezető. 5-7.; Szabolcsi Miklós: A magyar szocialista irodalom kutatásának problémái. 8-14; József Farkas: Íróink a fehérterror idején. 15-21.; Pete György: Költői törekvések a Tanácsköztársaság bukása után. 22-28.; Merva Mária: Illyés Gyula és az ifjúmunkás mozgalom. 29-35.; Csaplár Ferenc: Munkásmozgalom és művészet. (Vita a Népszavában). 36-41.; Botka Ferenc: A marxizmus alkotó alkalmazásának útján. (Mácza Jánosról). 42-51.; Bokor László: Elméleti hagyományaink. 52-55.; Szabolcsi Miklós: Vitaösszefoglaló. 56-57.; Agárdi Péter: József Attila és a korabeli marxista kritika. 58-63.; Ferenczi László: Adalékok József Attila marxizmusához. 64-69.; Kabdebó Lóránt: Kétféle ars poetica. 70-77.; Tverdota György: József Attila: Március. 78-86.; Tasi József: József Attila és az Európai költők antológiája. 87-92.; M. Pásztor József: József Attila folyóirata, a Valóság. 93-98.; Tolnai Gábor: A Radnóti-kutatás kérdései. 99-104.; Baróti Dezső: Két Radnóti-vers. 105-118.; Melczer Tibor: Szocialista ihletettség a kései Radnóti-versekben. 119-122.; Illés László: Szövetségi politika és realizmuskoncepció. (Lukács György irodalompolitikája a harmincas években). 123-126.; K. Nagy Magda: A harmincas évek első felének haladó publicisztikájáról. 127-134.; Benjámin László: A munkásírók antológiáiról. 135-138.; Czére Béla: Gelléri pszichológiai realizmusa A nagymosoda című regényében. 139-143.; Illés Ilona: Adalékok Gereblyés László szerepéhez a franciaországi ellenállási mozgalomban. 144-152.; Gál István: A két világháború közötti egyetemi kommunista mozgalmak irodalomtörténeti kapcsolatai. 153-154.; Szabolcsi Miklós: Megjegyzések. 155-156.; Németh G. Béla: Periodizációs kérdések az antifasiszta irodalomban. 157-162.; Rába György: A két világháború közötti irodalmunk poétikájához. 163-167.; Lackó Miklós: Thomas Mann és a magyar szellemi élet. 168-174.; Fenyő István: Lázadás és menekülés. (Vas Istvánról). 175-184.; Brachfeld Siegfrid: Stefan Zweig és a Pester Lloyd. 185-189.; Tolnai Gábor: Vitaösszefoglaló. 190-192.; Illés László: Zárszó. 193-194.
Vár egy új világ. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből.
Szerk.: Illés László, József Farkas. Bp., Akadémiai Kiadó–MTA Irodalomtudományi Intézete–Petőfi Irodalmi Múzeum, 1975. 546 p. 4 t.
Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. Szerk.: Illés László. [Bp.], Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,1974. 268 p.
TARTALMA:
(Berekméri Zoltán felvétele a Petőfi Irodalmi Múzeumról. [4.]). I[llés] L[ászló]: Bevezető. 5-6.; Illés László: Gyűjtemény – tudományos munka – közművelődés. 7-15.; Botka Ferenc: Könyvtár és irodalmi muzeológia. 19-29.; Kozocsa Sándor: Az irodalmi múzeum könyvtáráról. 30-31.; Vargha Kálmán: Múzeum és bibliográfia. 32-34.; B. Kozocsa Ildikó: Könyv- és kézirat-restaurálás a múzeumi gyűjteményekben. 35-39., Taxner Ernő: Kézirattári kérdések. 40-59.; Tóth András: Levéltáraink irodalomtörténeti vonatkozású anyagáról. 60-64.; Martinkó András: A kézirat információi a tudományos kutatás számára. 65-71.; Kiss József: Textológia és kézirattár. 72-75.; B. Kiss Éva: Művészeti tár a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 76-86.; W. Somogyi Ágnes: Ikonográfiai gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 87-92.; Kabdebó Lóránt: A hangtár szerepe az irodalmi muzeológiában. 93-99.; Szép Zoltán: A Magyar Nemzeti Hangtár terveiről. 100-102.; Pethes Iván: A hangfelvételek gyűjtésének problémái. 103-105.; Ökrös Lászlóné: A hangtári gyűjtések koordinálása. 106.; Tverdota György: A hanganyagok gépelésének problémái. 107-110.; Sára Péter: Az irodalmi relikviák jelentőségéről. 111-117.; Rigó László: Az irodalmi múzeum közművelődési hivatásáról. 121-127.; Miklós Pál: Irodalom és vizuális kultúra. 128-131.; Baróti Dezső: Irodalom a tér dimenzióiban. 132-168.; Fekete György: Gondolatok az irodalmi kiállításokról. 169-172.; Pogány Gábor: Képzőművészeti alkotások az irodalmi kiállításokon. 173-176.; Illés Ilona: Az irodalom szerepe a történeti kiállításokon. 177-180.; Parancs János: Az irodalmi kiállítás lehetőségei és határai. 181-183.; Pogány Gábor: Polémia Parancs Jánossal. 184. Czére Béla: Az irodalmi kiállítások esztátikai problémái. 185-191.; Martinkó András: Az irodalom – tárgyi világ is. 192-193.; Baróti Dezső: A kiállítások korszerűségéről. 194-196.; A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai 1954-től 1974-ig. 197-202.; Tarpataki Zsuzsanna: Múzeumpedagógia a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1970-1974. 203-210.; Tüskés Tibor: Az irodalmi emlékanyag védelme vidéken. 211-214.; Miklós Róbert: Az irodalmi emlékházak és a szakfelügyelet. 215-222.; Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései. 223-236.; Csaplár Ferenc: Tudományos kutatómunka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 239-245.; Birck Edit (összeáll.): A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványainak bibliográfiája. 246-252.; Taxner Ernő: A múzeum nemzetközi kapcsolatairól. 253-257.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. Szerk.: Illés László. [Bp.], Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,1974. 268 p.
TARTALMA:
(Berekméri Zoltán felvétele a Petőfi Irodalmi Múzeumról. [4.]). I[llés] L[ászló]: Bevezető. 5-6.; Illés László: Gyűjtemény – tudományos munka – közművelődés. 7-15.; Botka Ferenc: Könyvtár és irodalmi muzeológia. 19-29.; Kozocsa Sándor: Az irodalmi múzeum könyvtáráról. 30-31.; Vargha Kálmán: Múzeum és bibliográfia. 32-34.; B. Kozocsa Ildikó: Könyv- és kézirat-restaurálás a múzeumi gyűjteményekben. 35-39., Taxner Ernő: Kézirattári kérdések. 40-59.; Tóth András: Levéltáraink irodalomtörténeti vonatkozású anyagáról. 60-64.; Martinkó András: A kézirat információi a tudományos kutatás számára. 65-71.; Kiss József: Textológia és kézirattár. 72-75.; B. Kiss Éva: Művészeti tár a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 76-86.; W. Somogyi Ágnes: Ikonográfiai gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 87-92.; Kabdebó Lóránt: A hangtár szerepe az irodalmi muzeológiában. 93-99.; Szép Zoltán: A Magyar Nemzeti Hangtár terveiről. 100-102.; Pethes Iván: A hangfelvételek gyűjtésének problémái. 103-105.; Ökrös Lászlóné: A hangtári gyűjtések koordinálása. 106.; Tverdota György: A hanganyagok gépelésének problémái. 107-110.; Sára Péter: Az irodalmi relikviák jelentőségéről. 111-117.; Rigó László: Az irodalmi múzeum közművelődési hivatásáról. 121-127.; Miklós Pál: Irodalom és vizuális kultúra. 128-131.; Baróti Dezső: Irodalom a tér dimenzióiban. 132-168.; Fekete György: Gondolatok az irodalmi kiállításokról. 169-172.; Pogány Gábor: Képzőművészeti alkotások az irodalmi kiállításokon. 173-176.; Illés Ilona: Az irodalom szerepe a történeti kiállításokon. 177-180.; Parancs János: Az irodalmi kiállítás lehetőségei és határai. 181-183.; Pogány Gábor: Polémia Parancs Jánossal. 184. Czére Béla: Az irodalmi kiállítások esztátikai problémái. 185-191.; Martinkó András: Az irodalom – tárgyi világ is. 192-193.; Baróti Dezső: A kiállítások korszerűségéről. 194-196.; A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai 1954-től 1974-ig. 197-202.; Tarpataki Zsuzsanna: Múzeumpedagógia a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1970-1974. 203-210.; Tüskés Tibor: Az irodalmi emlékanyag védelme vidéken. 211-214.; Miklós Róbert: Az irodalmi emlékházak és a szakfelügyelet. 215-222.; Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései. 223-236.; Csaplár Ferenc: Tudományos kutatómunka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 239-245.; Birck Edit (összeáll.): A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványainak bibliográfiája. 246-252.; Taxner Ernő: A múzeum nemzetközi kapcsolatairól. 253-257.
Meghallói a törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. 3. [köt]. Szerk.: Szabolcsi Miklós, Illés László. Bp., Akadémiai Kiadó–MTA Irodalomtudományi Intézete–Petőfi Irodalmi Múzeum, 1973. 710 [4] p.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1973. (1823–1973. Petőfi [Sándor]) (Szerk.: V. Nyilassy Vilma). [Bp.], Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, (1973). 222 p.
TARTALMA:
Illyés Gyula: Fa az égig, vagy a kertészek dolga. 5-8.; Sőtér István: A megfiatalodó történelem hőse. 9-10.; Martinkó András: Alkotásmód és kronológia. 11-35.; Vayerné Zibolen Ágnes: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából. Petőfi lefoglalt képeinek sorsa. 37-52.; Solt Andor: Amikor Petőfi statiszta volt… Két hónap a Pesti Magyar Színház történetéből. 53-84.; Kiss József: “Művész és költő!” Petőfi megválása a pápai kollégiumtól. 85-106.; Bodolay Géza: Barátság, szabadság, szerelem. Petőfi eperjesi utazása. 107-129.;
H. Törő Györgyi: Adalékok Petőfi “A gyüldei ifjakhoz” című költeményéhez. 131-139.; Gerskovics, A. Alexandr: A “Tigris és hiéna”. (Részlet a szerző “Petőfi költői színháza” című könyvéből). 141-148.; Miklós Róbert: Egy Petőfi-emlékhelyről – menet közben. 149-160.; Fenyő István: Petőfi és Kölcsey. Adalék az “apostol”-motívum kialakulásához. 161-170.; Szörényi László: Apokalipszis helyett kataklizma. A “Szörnyű idő…” elemzése. 171-186.; Rónay László: A Nyugat Petőfi-képe. 187-206.; Vezér Erzsébet: Egy Petőfi-kézirat sorsa. 207-208.; Parancs János: Megkésett tanúvallomás. 209. [vers].
TARTALMA:
Illyés Gyula: Fa az égig, vagy a kertészek dolga. 5-8.; Sőtér István: A megfiatalodó történelem hőse. 9-10.; Martinkó András: Alkotásmód és kronológia. 11-35.; Vayerné Zibolen Ágnes: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából. Petőfi lefoglalt képeinek sorsa. 37-52.; Solt Andor: Amikor Petőfi statiszta volt… Két hónap a Pesti Magyar Színház történetéből. 53-84.; Kiss József: “Művész és költő!” Petőfi megválása a pápai kollégiumtól. 85-106.; Bodolay Géza: Barátság, szabadság, szerelem. Petőfi eperjesi utazása. 107-129.;
H. Törő Györgyi: Adalékok Petőfi “A gyüldei ifjakhoz” című költeményéhez. 131-139.; Gerskovics, A. Alexandr: A “Tigris és hiéna”. (Részlet a szerző “Petőfi költői színháza” című könyvéből). 141-148.; Miklós Róbert: Egy Petőfi-emlékhelyről – menet közben. 149-160.; Fenyő István: Petőfi és Kölcsey. Adalék az “apostol”-motívum kialakulásához. 161-170.; Szörényi László: Apokalipszis helyett kataklizma. A “Szörnyű idő…” elemzése. 171-186.; Rónay László: A Nyugat Petőfi-képe. 187-206.; Vezér Erzsébet: Egy Petőfi-kézirat sorsa. 207-208.; Parancs János: Megkésett tanúvallomás. 209. [vers].
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1971–72. (Szerk.: Baróti Dezső, Illés László). [Bp.], (Petőfi Irodalmi Múzeum)–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, [1972]. 251 [1] p.
TARTALMA:
(Balla Demeter felvétele Illyés Gyuláról. 5.). Illyés Gyula köszöntése. 7.; Béládi Miklós: A költő felel. (Illyés Gyula lírája 1945 után). 9-52.; Illés László: Eszmények és valóság keresztútján. (Illyés prózája a felszabadulás után). 53-67.; Taxner Ernő: A Törvénykereső. Illyés Gyula, a drámaíró. 69-91.; Kenyeres Zoltán: Illyés Gyula irodalomszemlélete. 93-111.; Szabó B. István: A mérleg nyelve. Illyés Gyula felszabadulás utáni munkásságának magyarországi kritikái. 113-145.; Rónay László: A Magyar Csillag. 147-167.; Pál Ferenc: Illyés Gyula munkáinak első kiadásai. (Mutatvány a Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetek anyagából). 169-174.; Balkányi Enikő: Legenda és valóság. (Egy ismeretlen Arany-vers kézirattárunkban). 175-179.; Baróti Dezső: Rimbaud és a magyar költészet. 181-195.; Sára Péter: Színélmények, színhatások Ady költészetében. 197-211.; Vezér Erzsébet: Ady és a francia republikánusok. 213-218.; Czére Béla: Két, érintkező pálya: Csáth és Kosztolányi. 219-233.; Botka Ferenc: A nemzetközi proletkult. 235-244.
TARTALMA:
(Balla Demeter felvétele Illyés Gyuláról. 5.). Illyés Gyula köszöntése. 7.; Béládi Miklós: A költő felel. (Illyés Gyula lírája 1945 után). 9-52.; Illés László: Eszmények és valóság keresztútján. (Illyés prózája a felszabadulás után). 53-67.; Taxner Ernő: A Törvénykereső. Illyés Gyula, a drámaíró. 69-91.; Kenyeres Zoltán: Illyés Gyula irodalomszemlélete. 93-111.; Szabó B. István: A mérleg nyelve. Illyés Gyula felszabadulás utáni munkásságának magyarországi kritikái. 113-145.; Rónay László: A Magyar Csillag. 147-167.; Pál Ferenc: Illyés Gyula munkáinak első kiadásai. (Mutatvány a Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetek anyagából). 169-174.; Balkányi Enikő: Legenda és valóság. (Egy ismeretlen Arany-vers kézirattárunkban). 175-179.; Baróti Dezső: Rimbaud és a magyar költészet. 181-195.; Sára Péter: Színélmények, színhatások Ady költészetében. 197-211.; Vezér Erzsébet: Ady és a francia republikánusok. 213-218.; Czére Béla: Két, érintkező pálya: Csáth és Kosztolányi. 219-233.; Botka Ferenc: A nemzetközi proletkult. 235-244.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1969–70. (Szerk.: Baróti Dezső). [Bp.], (Petőfi Irodalmi Múzeum)–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, (1969). 245 [3] p.
TARTALMA:
Verő Gábor: Búcsú Lakatos Lászlótól (1911-1969). 5-6.; Keresztury Dezső: Teremteni új nemzedéket… 7-14.; Lengyel Dénes: Az irodalom helyi hagyományai. 15-38.; Baróti Dezső: Radnóti Miklós és Párizs. 39-63.; Kassák Lajos: Az én hivatásom az, hogy tényekre világítsak rá. 65-77.; Illés Ilona: Magyar írók levelezése Stefan J. Kleinnel. 79-93.; Szekeres László: Torockó regénye. Jókai forráshasználatához. 95-117., Kiss József – Miklós Dezső: A második inastól a könyvtárosig. Petőfi szerepei a székesfehérvári színpadon. 119-133.; Mezősi Károly: Petőfi és Czakó Zsigmond. 135-160.; Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly képgyűjteménye. 161-180.; Jenei Ferenc: Beniczky Péter és a manierizmus. 181-194., Benedek Marcell: Ars poeticám. 195-196.; Keresztury Dezső: Borsos Miklós kiállítására. 197-200., Nagy Miklós: Jókai villája. 201-203., Vayerné Zibolen Ágnes: Martyn Ferenc irodalmi illusztrációi. 205-208.; Egri Mária: A “Fekete kolostor” szobrászművésze. 209-214. [Zádory Oszkárról].; Kuncz Aladár: Előszó Zádory Oszkár gyűjteményes kiállításának katalógusához. 215-216.; Kresz Mária: Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken. 217-220.; Lükő Gábor: Balassi Bálint búcsúja. 221-224.; Ifj. Horánszky Nándor: Balaton. Egy ismeretlen Jókai-kéziratról. 225-233.; Jenei Ferenc: Kazinczy Ferenc kiadatlan levele. 235-237.
TARTALMA:
Verő Gábor: Búcsú Lakatos Lászlótól (1911-1969). 5-6.; Keresztury Dezső: Teremteni új nemzedéket… 7-14.; Lengyel Dénes: Az irodalom helyi hagyományai. 15-38.; Baróti Dezső: Radnóti Miklós és Párizs. 39-63.; Kassák Lajos: Az én hivatásom az, hogy tényekre világítsak rá. 65-77.; Illés Ilona: Magyar írók levelezése Stefan J. Kleinnel. 79-93.; Szekeres László: Torockó regénye. Jókai forráshasználatához. 95-117., Kiss József – Miklós Dezső: A második inastól a könyvtárosig. Petőfi szerepei a székesfehérvári színpadon. 119-133.; Mezősi Károly: Petőfi és Czakó Zsigmond. 135-160.; Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly képgyűjteménye. 161-180.; Jenei Ferenc: Beniczky Péter és a manierizmus. 181-194., Benedek Marcell: Ars poeticám. 195-196.; Keresztury Dezső: Borsos Miklós kiállítására. 197-200., Nagy Miklós: Jókai villája. 201-203., Vayerné Zibolen Ágnes: Martyn Ferenc irodalmi illusztrációi. 205-208.; Egri Mária: A “Fekete kolostor” szobrászművésze. 209-214. [Zádory Oszkárról].; Kuncz Aladár: Előszó Zádory Oszkár gyűjteményes kiállításának katalógusához. 215-216.; Kresz Mária: Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken. 217-220.; Lükő Gábor: Balassi Bálint búcsúja. 221-224.; Ifj. Horánszky Nándor: Balaton. Egy ismeretlen Jókai-kéziratról. 225-233.; Jenei Ferenc: Kazinczy Ferenc kiadatlan levele. 235-237.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1967–68. (Szerk.: Baróti Dezső). (Bp.), Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, (1968). 231 p.
TARTALMA:
Ortutay Gyula: A reformkor és a szabadságharc irodalma. 5-10.; Keresztury Dezső: Magyar írók arcképei. 11-17.; Baróti Dezső: Felvilágosodás és klasszicizmus. 19-36.; Jenei Ferenc: Petrőczi Kata Szidónia. 37-50.; Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályájának alakulásához. 51-67.; Miklós Róbert: Kölcsey Ferenc csekei otthonában. 69-87.; Pór Anna: Egy elfelejtett műfaj. A magyar színjátszók tablói a XIX. század első felében. 89-108.; Mezősi Károly: Petőfi “Visegrád táján” c. verséhez. 109-116.; Lengyel Dénes: Arany János és a magyar naív eposz. 117-132.; Vezér Erzsébet: Ady első találkozása a francia modernekkel. 133-144.; Sára Péter: Tájélmény Ady költészetében. 145-168.; Illés Ilona: Juhász Gyula ismeretlen versfogalmazványa. 169-170.; Illés Ilona: A bécsi Ma. 171-184.; Balkányi Enikő: Irodalmi kiállítások vándorúton. 185-202.; Babits illusztrációk kiállítása. 203-205.
TARTALMA:
Ortutay Gyula: A reformkor és a szabadságharc irodalma. 5-10.; Keresztury Dezső: Magyar írók arcképei. 11-17.; Baróti Dezső: Felvilágosodás és klasszicizmus. 19-36.; Jenei Ferenc: Petrőczi Kata Szidónia. 37-50.; Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályájának alakulásához. 51-67.; Miklós Róbert: Kölcsey Ferenc csekei otthonában. 69-87.; Pór Anna: Egy elfelejtett műfaj. A magyar színjátszók tablói a XIX. század első felében. 89-108.; Mezősi Károly: Petőfi “Visegrád táján” c. verséhez. 109-116.; Lengyel Dénes: Arany János és a magyar naív eposz. 117-132.; Vezér Erzsébet: Ady első találkozása a francia modernekkel. 133-144.; Sára Péter: Tájélmény Ady költészetében. 145-168.; Illés Ilona: Juhász Gyula ismeretlen versfogalmazványa. 169-170.; Illés Ilona: A bécsi Ma. 171-184.; Balkányi Enikő: Irodalmi kiállítások vándorúton. 185-202.; Babits illusztrációk kiállítása. 203-205.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1965–66. (Szerk.: Baróti Dezső). (Bp.), Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, [1967]. 191 p., 1 t.
TARTALMA:
Hatvany Lajosné: József Attila ismeretlen kézirata. 5.; Fehér Erzsébet: Jegyzetek József Attila ismeretlen verskéziratához. 7-8.; Bóka László: Madách géniusza. 9-15.; V. Nyilassy Vilma: Karlsbadi nyarak. A beteg, a hallgató Arany – és Arisztophanész. 17-27.; Baróti Dezső: Vénusz magyar változásai. 29-63.; Vayerné Zibolen Ágnes: Lotz Károly illusztrációi a “János vitéz”-hez. 65-79.; Sára Péter: “Margita élni akar”. 81-96.; Bartók János: József Attila zenei kapcsolatairól és előadóművészetéről. 97-103.; Illés Ilona: A pozsonyi “Írók Kiadóvállalata”. 105-117.; Jenei Ferenc: Rimay János előszava Balassi Bálint “Epicedion”-jához. 119-127.; Mezősi Károly: Petőfi atyjának fülöpszállási bérletei. 129-141.; Balkányi Enikő: Rajzok a múltból. Vachott Sándor és Csapó Mária ismeretlen iratai és levelei. 143-167.; Koós Judith: Ismeretlen dokumentumok Ady Endre és Kozma Lajos barátságáról. 169-174.; Miklós Róbert: Arany János és Arany László kiadatlan levelei. 175-177.
TARTALMA:
Hatvany Lajosné: József Attila ismeretlen kézirata. 5.; Fehér Erzsébet: Jegyzetek József Attila ismeretlen verskéziratához. 7-8.; Bóka László: Madách géniusza. 9-15.; V. Nyilassy Vilma: Karlsbadi nyarak. A beteg, a hallgató Arany – és Arisztophanész. 17-27.; Baróti Dezső: Vénusz magyar változásai. 29-63.; Vayerné Zibolen Ágnes: Lotz Károly illusztrációi a “János vitéz”-hez. 65-79.; Sára Péter: “Margita élni akar”. 81-96.; Bartók János: József Attila zenei kapcsolatairól és előadóművészetéről. 97-103.; Illés Ilona: A pozsonyi “Írók Kiadóvállalata”. 105-117.; Jenei Ferenc: Rimay János előszava Balassi Bálint “Epicedion”-jához. 119-127.; Mezősi Károly: Petőfi atyjának fülöpszállási bérletei. 129-141.; Balkányi Enikő: Rajzok a múltból. Vachott Sándor és Csapó Mária ismeretlen iratai és levelei. 143-167.; Koós Judith: Ismeretlen dokumentumok Ady Endre és Kozma Lajos barátságáról. 169-174.; Miklós Róbert: Arany János és Arany László kiadatlan levelei. 175-177.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1964. (Szerk.: Nyilassy Vilma). [Bp.], Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, 1964. 204 [4] p.
TARTALMA:
(Fényképfelvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum bejáratáról. [5].); Keresztury Dezső: Batsányi János. Megnyitóbeszéd a költő születésének kétszázadik évfordulóján rendezett emlékkiállításon. 7-14.; Balkányi Enikő: Az Irodalmi Múzeum tárlatvezetésének módszertani problémái. 15-29.; A Múzeum új szerzeményeiből. 31-34.; Jenei Ferenc: A szerelmes Zrínyi. 35-49.; Baróti Dezső: A rab és a madár. Batsányi János forradalmi verseiről. 51-69.; Vayerné Zibolen Ágnes: Petrich András irodalmi vonatkozású rajzairól. 71-79.; Pór Anna: Vörösmarty Csongor és Tündéjének egyik színpadi előfutárja. 81-96.; Szekeres László: A hírlapíró Jókai pályája küszöbén. 1847. jan. 2. – 1847. jún. 6. 97-110.; Lengyel Dénes: Jókai népmeséi és anekdotái. 111-125.; Miklós Róbert: Madách Imre csesztvei otthona. 127-145.; Sára Péter: Gondolatok Ady történelemszemléletéről. 147-162.; Basch Lóránt: Egy Babits-vers keletkezéséről. A “Petőfi koszorúi”. 163-175.; Fehér Erzsébet: József Attila töredékei. 177-191.; Vezér Erzsébet: Karácsony Benő születésének 75. évfordulójára. 193-199.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1963. (Szerk.: Baróti Dezső). Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, 1963. 181 [3] p.
TARTALMA:
A PIM gyászjelentése Szántó Juditról. [5].; Móricz Virág: Móricz Zsigmond, a “Nyugat” új szerkesztője. 7-26.; Baróti Dezső: Bevezetés Juhász Gyula Anna-verseihez. 27-51.; Sára Péter: Ady és Juhász Gyula. 53-69.; Lengyel Dénes: Jókai és az 1875-ös fúzió. 71-86.; Szauder József: Kölcsey ismeretlen kéziratai. 87-98.; Pór Anna: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig. 99-122.; Vayerné Zibolen Ágnes: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról. 123-136.; Méreiné Juhász Margit – Tudósy Lászlóné: Mikszáth Kálmán budapesti otthonai. 137-148.; Mezősi Károly: Petőfi-kéziratok atyja peres aktái között. 149-162.; Miklós Róbert: Arany János ismeretlen verse és Tóth Lőrincnek írt kiadatlan levelei. 163-168.; Illés Ilona: Dokumentumok Forgács Antal franciaországi tartózkodásával kapcsolatban. 169-173.; Komját Aladár-kiállításunk. [175].
TARTALMA:
A PIM gyászjelentése Szántó Juditról. [5].; Móricz Virág: Móricz Zsigmond, a “Nyugat” új szerkesztője. 7-26.; Baróti Dezső: Bevezetés Juhász Gyula Anna-verseihez. 27-51.; Sára Péter: Ady és Juhász Gyula. 53-69.; Lengyel Dénes: Jókai és az 1875-ös fúzió. 71-86.; Szauder József: Kölcsey ismeretlen kéziratai. 87-98.; Pór Anna: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig. 99-122.; Vayerné Zibolen Ágnes: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról. 123-136.; Méreiné Juhász Margit – Tudósy Lászlóné: Mikszáth Kálmán budapesti otthonai. 137-148.; Mezősi Károly: Petőfi-kéziratok atyja peres aktái között. 149-162.; Miklós Róbert: Arany János ismeretlen verse és Tóth Lőrincnek írt kiadatlan levelei. 163-168.; Illés Ilona: Dokumentumok Forgács Antal franciaországi tartózkodásával kapcsolatban. 169-173.; Komját Aladár-kiállításunk. [175].
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1962. (Szerk.: Baróti Dezső). Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, 1962. 221 [2] p., 1 mell.
TARTALMA:
V. Nyilassy Vilma: Petőfi nyomaveszett szerződése. 5-10.; Bóka László: Tóth Árpád emlékezete. 11-14.; Baróti Dezső: Ágis tragédiája. 15-32.; Takáts Gyula: Csokonai Somogyban. 33-59.; Vayerné Zibolen Ágnes: Jókai képzőművészeti munkássága. 61-83.; Sára Péter: Vers-motívumok Ady novelláiban. 85-105.; Szántó Judit: József Attila és Victor Hugo. 107-109.; Fehér Erzsébet: Az írói érdekvédelem. 111-120.; Balkányi Enikő: Írói emlékházaink problémáiról. 121-133.; Z. Szabó Piroska: Bessenyei György Bakonszegen. 135-141.; Bessenyei emlékkiállításunk. 143-144.; Mikes emlékkiállításunk. 145-147.; Miklós Róbert: Vajda János kiadatlan levelei. 149-154.; Pór Anna: Az első betyárszínjáték. 155-172.; Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan J. Klein. 173-186.; Julow Viktor: Az irodalmi muzeológia múltja és helyzete Debrecenben. 187-195.; Győry Jánosné: Kéziratimpregnálás. 197-199.; Vayerné Zibolen Ágnes: Petőfi Zoltán mellszobra. 201-203.
TARTALMA:
V. Nyilassy Vilma: Petőfi nyomaveszett szerződése. 5-10.; Bóka László: Tóth Árpád emlékezete. 11-14.; Baróti Dezső: Ágis tragédiája. 15-32.; Takáts Gyula: Csokonai Somogyban. 33-59.; Vayerné Zibolen Ágnes: Jókai képzőművészeti munkássága. 61-83.; Sára Péter: Vers-motívumok Ady novelláiban. 85-105.; Szántó Judit: József Attila és Victor Hugo. 107-109.; Fehér Erzsébet: Az írói érdekvédelem. 111-120.; Balkányi Enikő: Írói emlékházaink problémáiról. 121-133.; Z. Szabó Piroska: Bessenyei György Bakonszegen. 135-141.; Bessenyei emlékkiállításunk. 143-144.; Mikes emlékkiállításunk. 145-147.; Miklós Róbert: Vajda János kiadatlan levelei. 149-154.; Pór Anna: Az első betyárszínjáték. 155-172.; Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan J. Klein. 173-186.; Julow Viktor: Az irodalmi muzeológia múltja és helyzete Debrecenben. 187-195.; Győry Jánosné: Kéziratimpregnálás. 197-199.; Vayerné Zibolen Ágnes: Petőfi Zoltán mellszobra. 201-203.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1960–61. (Szerk.: Baróti Dezső). Bp., [Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó], 1961. 253 [1] p., 3 t.
TARTALMA:
V. Nyilassy Vilma: Előszó helyett. Az irodalmi múzeum problémáiról. 5-7.; Bóka László: Magyar írók arcképei. 9-12, [1].; A Mártír-költők emlékkiállítása. 13-16.; Győry Jánosné: Irodalmi kéziratok restaurálása. 17-23.; Baróti Dezső: A XVIII. század ízléséről. 25-39.; Pór Anna: Népies hagyományok Katona József “Luca széké”-ben. 41-50.; Mezősi Károly: “A jó öreg kocsmáros” fiatalabb árendás és kocsmabérlő korában. 51-68.; Miklós Róbert: Mikszáth Kálmán horpácsi fundusa. 69-82.; Vayerné Zibolen Ágnes: Rippl-Rónai íróportréi. 83-95, [1].; Illés Ilona: Móricz Zsigmond és Kaffka Margit levelei Elek Artúrnak. 97-100.; Julow Viktor: Kosztolányi ismeretlen ifjúkori kézirata. 101-105.; Scheiber Sándor – Zsoldos Jenő: Ady Endre levelei Nagy Mihályhoz. 107-117.; Scheiber Sándor: Ady Endre és Szép Ernő. 119-121.; Sonkoly István: Ady verseinek megzenésítései. 123-143.; Krúdy Pál: Epizódok Krúdy Gyula életéből (Gyűjtötte: Sándor Rudolf). 145-148.; Illés Ilona: Tóth Árpád vers-változatok. 149-165.; Sára Péter: Ady hatása József Attila költői fejlődésére. 167-183.; Szántó Judit: József Attila hagyatékából. 185-194.; Fehér Erzsébet: József Attila ismeretlen versfogalmazványa. 195-204.; Balkányi Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon. 205-229.
TARTALMA:
V. Nyilassy Vilma: Előszó helyett. Az irodalmi múzeum problémáiról. 5-7.; Bóka László: Magyar írók arcképei. 9-12, [1].; A Mártír-költők emlékkiállítása. 13-16.; Győry Jánosné: Irodalmi kéziratok restaurálása. 17-23.; Baróti Dezső: A XVIII. század ízléséről. 25-39.; Pór Anna: Népies hagyományok Katona József “Luca széké”-ben. 41-50.; Mezősi Károly: “A jó öreg kocsmáros” fiatalabb árendás és kocsmabérlő korában. 51-68.; Miklós Róbert: Mikszáth Kálmán horpácsi fundusa. 69-82.; Vayerné Zibolen Ágnes: Rippl-Rónai íróportréi. 83-95, [1].; Illés Ilona: Móricz Zsigmond és Kaffka Margit levelei Elek Artúrnak. 97-100.; Julow Viktor: Kosztolányi ismeretlen ifjúkori kézirata. 101-105.; Scheiber Sándor – Zsoldos Jenő: Ady Endre levelei Nagy Mihályhoz. 107-117.; Scheiber Sándor: Ady Endre és Szép Ernő. 119-121.; Sonkoly István: Ady verseinek megzenésítései. 123-143.; Krúdy Pál: Epizódok Krúdy Gyula életéből (Gyűjtötte: Sándor Rudolf). 145-148.; Illés Ilona: Tóth Árpád vers-változatok. 149-165.; Sára Péter: Ady hatása József Attila költői fejlődésére. 167-183.; Szántó Judit: József Attila hagyatékából. 185-194.; Fehér Erzsébet: József Attila ismeretlen versfogalmazványa. 195-204.; Balkányi Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon. 205-229.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei. 1959. (Szerk.: Vargha Balázs). Bp., [Petőfi Irodalmi Múzeum]–Képzőművészeti Alap Kiadó, 1959. 239 [1] p., 3 t.
TARTALMA:
Baróti Dezső: A látható irodalom. Az irodalmi múzeológia néhány kérdéséről. 8-19.; Keresztury Dezső: Egy nagy költő emlékezete. 20-26. [Arany Jánosról]; Magyar költészet – mai magyar grafika. 27-36.;Vayer Lajosné: Petőfi Sándor első szobra – Alexy Károly ismeretlen alkotása. 37-41.; Balkányi Enikő: Delhányi Zsigmond: Adatok Petőfi Sándor életrajzához. 42-47.; Egri Péter: Az adott világ varázsainak mérnöke. 48-69. [József Attiláról]; Éder Zoltán: Ismeretlen adatok Babits 1919-es magatartásának következményeihez. 70-77.; Illés Lászlóné: Karinthy Frigyes első regénye. 78-86.; Julow Viktor: Tóth Árpád ifjúkori levelei és rajzai. 87-112.; Kanyar József – Vargha Balázs: A niklai gazda. Újabb adatok Berzsenyi Dániel életéhez. 113-119.; Kiss József – V. Nyilassy Vilma: Petőfi levelezésének kiadatlan és elfelejtett darabjai. 120-134.; Miklós Róbert: Az “Aradi vészlapok” szerkesztői levelezéséből. 135-142.; V. Nyilassy Vilma: “Dal a pipáról s más egyébről”. Császár Ferenc irodalmi hagyatékának Petőfi-kéziratai. 143-156.; Pölöskei Ferencné: Adalékok Móricz Zsigmond riportjaihoz. 157-168.; Sára Péter: Levelek Anton Strakától. 169-177.; Szántó Judit: József Attila dedikációi. 178-187.; Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816-1818. A Csokonai-kultusz történetéhez. 188-221.