A Szép és a Jó

Kazinczy és a művészetek

Kiállítás Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2009. május 26-án megnyíló kiállításával a 250 éve született költő, író, nyelvújító, irodalomszervező életművének kíván emléket állítani.

 

Megjelent a kiállítás katalógusa.

 

A kiállítás arra vállalkozik, hogy az életpálya főbb állomásait is áttekintve bemutassa a különféle irodalmi műfajokban alkotó Kazinczy gondolkodását, írói reflexióit a művészetek egyes területeivel, illetve bizonyos, általa kiemelkedőnek tartott alkotásaival kapcsolatosan. A szobrászatot, festészetet, könyvtervezést, zenét, színházat, építészetet, kertépítést, belsőépítészet, életmódot illetve a viseletet, öltözködést is érintő tematikus egységekben elhelyezett műtárgyakat Kazinczy kommentárjai kísérik. 
Kevés magyar író van, akinek irodalom-felfogását és poétikáját olyan mélyen befolyásolná a látvány esztétikuma, mint Kazinczynál.
Kazinczy esztétikai törekvéseinek mélyén az a teljes pályáját meghatározó tézis áll, melyet 1810-ben Berzeviczy Gergelyhez írott levelében így fogalmazott meg: „a história bizonyítja, hogy ha valahol a’ Jó gyökeret vert, ott mindig a’ Szép készítette az utat.”  Kazinczy szerint a szép érvényre jutásának morális tétje van, másrészt, az erkölcs nemesedéséhez a szép minden formája hozzájárul.
A tárlaton több, mint 150 műtárgy lesz látható, közöttük olyan munkák, mint Canova, Maulbertsch, Füger művei, Piranesi, Van Dyck rézmetszetei, Ferenczy István szobrai, Kisfaludy Károly festményei, Goethe rajza, Kazinczyt és családját, valamint írókortársait ábrázoló portrék, Kazinczy által kiadott könyvek, Kazinczy-relikviák. A látványt különlegessé teszi Kazinczy virtuálisan körbejárható széphalmi háza, illetve az író életének  négy, jelentős, általunk jelzésszerűen  rekonstruált színtere:  börtönhelyiség, a széphalmi dolgozószoba, képzőművészeti galéria, metszet- és könyvesbolt.  Külön vetítőszoba várja az érdeklődőket a Kazinczy által Bécsben (Belvedere Képtár) és a Nagyszebenben (Brukenthal Képtár) tett művészeti látogatások élményanyagának bemutatásával.
 A műtárgyakhoz szépirodalmi szöveg illeszkednek, melyből a látogatók megismerkedhetnek Kazinczy – ma már bizonyos esetekben joggal bírálható – irodalmi és művészeti ízlésével, eközben tájékozódhatnak a korszak meghatározó irodalmi és közéleti eseményeiről is.  A térben árnyképrajzoló készülék, vetítők, audio berendezések és a nyelvújítás téma kibontásához interaktív nyelvi játékok is segítenek abban, hogy a kiállításon olyan színes, vizuális és audiovizuális világ fogadja a látogatót, amely mind az elmélyült ismeretekre vágyó felnőttek tudásvágyát, mind az interaktivitást igénylő diákok kíváncsiságát is kielégítheti.

 
Fogadótér
250 éve született Kazinczy Ferenc a magyar irodalmi nyelv megújításának szószólója, a szépírói mesterség szakmává emelésének elkötelezett képviselője, az irodalmi közélet megteremtésének tevékeny szervezője, költő, író, műfordító, könyvkiadó, lapszerkesztő.  Kevés magyar író irodalom-felfogását és poétikáját befolyásolja olyan mélyen a látvány esztétikuma, mint Kazinczyét, akinél a „Szép” érvényre jutásának morális tétje van: az eszmei „Szép” jelenlétét a „Jó” megszületésének feltételéül szabja.
A kiállítás arra vállalkozik, hogy az életpálya főbb állomásait megidézve, bemutassa Kazinczynak a művészetek különböző ágaival kapcsolatos reflexióit. A tárlaton bemutatott, a festészetet, szobrászatot, könyvtervezést, zenét, színházat, építészetet, kertépítést, valamint a külső megjelenés esztétikumát reprezentáló válogatott műtárgyakat Kazinczy szövegeiből összeállított kommentárok kísérik.
A kiállítás fogadóhelyiségébe belépő látogatót Kazinczy virtuális háza várja. Ez egyben információs tér is, ahol számítógép áll az interaktivitást igénylő, az életút részleteiben elmélyedni szándékozó érdeklődők rendelkezésére.
 
I. terem
Az első teremben irodalmi szövegekkel, festményekkel, metszetekkel, tárgyakkal, könyvekkel, kéziratokkal Kazinczy életének azt a szakaszát mutatjuk be, amely születésétől 1801 nyaráig tart.  Erre az időszakra esnek gyermekévei, sárospataki tanulmányai, majd joggyakorlata Kassán, Eperjesen és Pesten, belépése a szabadkőművesek közé, későbbi kassai évei; iskola-felügyelősége II. József alatt, valamint látogatásai Bécsben, csatlakozása a Martinovics-féle jakobinus mozgalomhoz és ennek leleplezése után hat és fél esztendeig tartó börtönbüntetése. Az életrajz legfontosabb állomásainak áttekintése közben a látogató vizuális benyomást nyerhet a kor tárgyi világáról, az öltözködés és hajviselet változásairól, megtudhatja melyik Mozart operát látta Kazinczy a zeneszerző vezénylete alatt Bécsben, valamint kipróbálhatja, hogyan készült a korban divatos árnykép. 

 

II. terem
A második terem Kazinczy életútjának 1801-től, szabadulásától az 1820-as évekig terjedő időszakát mutatja be, amelyben a hivatali karrier lezárultával, nősülése és Széphalmon való letelepedése után az irodalom és a művészet lesz az a terület, ahol a benne munkáló közösségi felelősségérzetből fakadó cselekvési vágy teret nyerhet. Goethe, Winckelmann, Mengs írásainak tanulmányozása révén a klasszikus mintákat követő idealizálás válik művészi eszményévé. Megszilárdult esztétikai nézeteit leveleiben, cikkeiben, recenzióiban osztja meg barátaival és az olvasóközönséggel. A teremben kialakított képgaléria ehhez a vezérfonalhoz illeszkedő, Kazinczynak tetsző vagy általa elutasított festményeket, metszeteket és szobrokat mutat be, amelyeket eredetiben vagy másolatban láthatott.  Helyet kapnak a térben Kazinczynak és hozzá közel álló pályatársainak arcképei, melyeknek megszületésében sokszor ő maga is szerepet játszott, kivitelezésük minőségéhez pedig gyakran fűzött  kritikai megjegyzéseket. Itt látható Kazinczy saját bútoraival berendezett  széphalmi szobájának rekonstrukciója, valamint  egy 1810-es éveket idéző metszetbolt portálja, amelynek zsúfolt kirakatában könyvek, folyóiratok, rézmetszetek adnak ízelítőt a korszak Kazinczyt érdeklő nyomdai kiadványaiból.

 

III. terem
A harmadik terem az 1820-as évektől Kazinczy haláláig terjedő időszak eseményei közül a fontos irodalmi vitákat, az új írónemzedék előretörését és Kazinczy szerepének változását vázolja fel festmények, grafikák és magyarázó szövegek segítségével. Jelentősebb utazásainak felvillantása kapcsán a látogató képet nyerhet Kazinczynak az építészetről, kertépítésről, emlékmű- és síremlék-tervezésről vallott esztétikai nézeteiről, s egyben azon törekvéséről, hogy a nemzet nagyjainak emlékét az utókor számára átörökítse. Ebben a térben kapott helyet Pest-Buda animációs képe, egy filmetűd Ferenczy István Pásztorlányka című szobráról, egy számítógépes képnézegető a hotkóci kastély kertjéről és egy színes diákból megkomponált tabló, mely Kazinczy kedvenc, szemléletét meghatározó festményeit és szobrait mutatja be. A kiállítás végén a látogatót vetítőszoba várja, ahol film pereg azokról a Kazinczy ízlését jól jellemző műalkotásokról, amelyeket Bécsben, a Belvedere-ben és Nagyszebenben, a Brukenthal-képtárban látott. A képsorokat Kazinczy írásaiból szerkesztett hanganyag kíséri.