Sajdik Ferenc irodalmi karikatúrái

2007. november 23. – 2008. február 29.
Ki ne ismerné Sajdik Ferenc karikatúráit, legalább a hajdani Ludas Matyi hasábjairól, vagy  ki ne látta volna valamelyik legendás rajzfilmjét, a Pom Pomot, Gombóc Artúrt vagy A nagy ho-ho-horgászt? Sajdik Ferenc ezúttal írókról készített karikatúráival mutatkozik be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A művész az 1980-as évektől készít széles képkeretekbe foglalt, kisméretű pasztell karikatúrákat számára fontos történelmi személyiségekről, képzőművészekről, színészekről, írókról. Mindegyik portréja külön kuriózum: a képkeretek peremére a művész applikációkat erősít.  Applikációinak skálája széles, az egyik valóságos mini pop-art szobor, a másik portrészerű agyagplasztika, vagy az ábrázolt személy életéhez, műveihez köthető szimbolikus, úgymond talált tárgy: gyufásdoboz, bicska, cserépdarab.
A portrégrafika, az illusztráció és a ready-made elemeit is alkalmazó alkotások műfaját profán módon nevezhetnénk talán karikatúra-ikonoknak is. A művész a tárgyi attribútumok keresésekor, megtalálásakor, azoknak a keretekre való rádolgozásakor sem tagadja meg  önmagát: gesztusa ironikus, néha  tragikomikumba hajló, ugyanakkor intellektuális. Kosztolányi Dezső attribútumává kicsi színes tintásüvegek válnak, Tömörkény István bugylibicskával átdöfött kéziratlapokat kap, Juhász Gyula a Willendorfi Vénusz kicsinyített mását, Kós Károly gyufásdobozokat, amelyek panelházakat formáznak.
Tárlatunkon a művész több mint húsz íróportréja szerepel, ugyanakkor kisebb válogatást láthatnak a grafikus irodalmi illusztrációból is. A művek jelentős része kifejezetten erre a kiállításra készült.
Date: 
2007. November 23. 12.04