Csoóri 85

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia 2015. február 3-án kedden, 18 órakor ünnepélyes köszöntőt tart Csoóri Sándor 85. születésnapja alkalmából. Az esten a költő személyesen is jelen lesz
Program:
A megjelenteket E. Csorba Csilla a PIM főigazgatója üdvözli.
 
Köszöntőt mond: Balog Zoltán miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Gróh Gáspár irodalomtörténész, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója, Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke és Sára Sándor filmrendező.
 
Közreműködnek: Sebestyén Márta előadóművész, Császár Angéla és Rubold Ödön színművészek valamint Csoóri Sándor (Budafolk), a költő unokája
 
Az évforduló alkalmából különleges értékű archív hanganyaggal köszöntjük az írót. A Pimmédia oldalán most nyilvánosságra kerülő versösszeállítását 1982-es amerikai előadókörútján, a Magyar Baráti Közösség és az Irodalmi Kávéház által rendezett szerzői estjén, szeptember 11-én olvasta fel Chicagóban. A felvételt Mózsi Ferenc (1947–2007) költő, az est egyik szervezője készítette.
 
Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.
 
1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnökecímű lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
 
Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője.
1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.
1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitelfőszerkesztője.

Fontosabb díjak, elismerések:
1954, 1970 – József Attila-díj
1981 – Herder-díj
1984 – Bibó István-díj
1985, 1995, 2004 – Az Év Könyve-díj
1987 – Déry Tibor-díj
1989 – Fitz József-díj
1990 – a Radnóti Költészeti Biennálé Fődíja
1990 – Kossuth-díj
1990 – a Magvető Könyvkiadó Nívódíja
1995 – Eeva Joenpelto-díj
1997 – Károli Gáspár-díj
1997 – Magyar Örökség Díj
2000 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2003 – Arany János-nagydíj
2004 – a Magyar Művészetért Díj
2005 – Magyar Örökség Díj
2006 – Balassi-emlékkard
2008 – Prima Primissima-díj
2012 – Kossuth-nagydíj
2013 – a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja 2014 – a Nemzet Művésze-díj
Date: 
2015. February 3. 18.00