Kisnyomtatványainkról

Az emigrációs irodalomra, a magyar emigráció életére vonatkozó dokumentumokat (meghívókat, gyászjelentéseket, névjegyeket, irodalmi estek műsorfüzeteit, előfizetési felhívásokat, szerkesztőségi levélpapírokat) a tár megalakulása óta gyűjtjük.

 

 

Bölöni György hagyatékával a magyar emigráció  életének korai dokumentumai kerültek hozzánk. Ilyen például Károlyi Mihály „Fascismo - it's danger to world peace” című New York-i előadásának a negyvenes évek elejéről származó szórólapja, vagy a Karikás Frigyes, Sallai Imre, Fürst Sándor, Kilián György és más bebörtönzött kommunisták szabadon bocsátásáért köröztetett aláírásgyűjtő ív 1932-ből, illetve a Les Amis de 1914 nevű szervezet Ady-estjének szórólapja 1939-ből.

 

Az állományunkba került nyomtatványok elsősorban természetesen személyekhez kötődnek (ld. Lénárd Sándor, Buday György, Cs. Szabó László hagyatéka), de a nálunk őrzött dokumentumok között találhatók irodalmi szervezetek (Szepsi Csombor Kör, London; Hollandiai Mikes Kelemen Kör, Leiden; Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, Lugano) vagy folyóiratok tevékenységéhez kapcsolódó iratok (meghívó, program, szórólap) is.

 

E kisnyomtatványok pontosítják, kiegészítik ismereteinket a világ minden tájára vándorolt magyarok tevékenységével kapcsolatban. Belőlük tudhatjuk meg például, hogy a Franciaországi Magyar Emberi Jogokat Védő Liga milyen érvekkel tiltakozott 1924-ben a hazai politikai berendezkedés ellen, hogy a Petőfi Sándor Magyar Betegsegélyező Egylet 1909-ben emlékkönyvet adott ki Clevelandben, az újabbak révén megismerhetjük az 1978. jan. 24-i Karinthy-est műsorát, valamint az ezen szereplő, Karinthy Ferencnek írt Zend Róbert-dedikációt: „Már nem haragszom rád, hogy te vagy a Karinthy fia és nem én!”

 

Jelentős értéket képviselnek a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör „Reményeink-gondjaink” című tanulmányi napjainak dokumentumai is, melyek által betekintést nyerhetünk a külhoni magyarság önmagára és az anyaországra vonatkozó látásmódjába, hasonlóképpen a Micimackót latinra fordító Lénárd Sándor hagyatékában található, Milne művéből készített mesejáték szövegkönyve. Ugyancsak kiemelendőnek tartjuk a Cs. Szabó László hagyatékából hozzánk került, az 1970-ben megrendezett emigráns írók könyvnapjához készült meghívót vagy a Shakespeare születése 400. évfordulójának eseményeit bemutató műsorfüzetet 1964-ből.

 

(Mészáros Tibor)