Bródy Sándor

(Eger, 1863. 07. 23. – Budapest, 1924. 08. 12.)

Író, újságíró. Szülővárosában töltött gimnáziumi évei után rajztanárnak, festőművésznek készült, de miután családja elvesztette vagyonát előbb Pestre költözött, majd Gyulán vállalt munkát. Itt jelent meg első novelláskötete (Nyomor,1884), melynek sikere álláshoz juttatta több újságnál is (Budapesti Hírlap, A Hét).

Később Kolozsvárott szerkesztette az Erdélyi Híradót. A századforduló körül – Fehér Könyv c. önálló folyóiratain kívül – más lapoknál is dolgozott (Jövendő, A Nap, Újság). Politikai, irodalmi, művészeti tárgyú cikkei mellett rendkívüli jelentőségűek színházi írásai. Korának jelentős, elismert drámaírójaként, színpadi szerzőjeként, belülről szemlélve a kulisszák mögötti életet, színházi tárgyú cikkei új fejezetet nyitottak a magyar színikritika történetében. Szépirodalmi igényű irodalmi arcképei érezhetően hatottak Krúdy későbbi hasonló írásaira. Novellisztikáját kezdetektől fogva a naturalizmus stílusjegyei mellett a polgári életforma mélyreható ismerete, egyszersmind a kapitalizálódó társadalom elesettjeinek ábrázolása jellemezte. Bár nem vállalt szerepet – a Tanácsköztársaság bukása után háttérbe szorult. Padovában, később Baden bei Wienben élt; 1924-ben tért haza. Írói munkássága nem köthető irodalmi csoportokhoz, élete végéig megőrizte alkotói függetlenségét. Stílusa, műveinek hatása először a Nyugat első nemzedékének írásaiban talál visszhangra.

Bródy Sándor részletet olvas fel Ádám Anna című, torzóban maradt regényéből

kapcsolódó anyagok
Bródy Sándor művei
Bródy Sándor részletet olvas fel Ádám Anna című, torzóban maradt regényéből, a hangfelvétel szövege