Collection
1950 őszén született meg az emigrációba került népi írók orgánuma, a Látóhatár. Az irodalmi és politikai folyóirat arra törekedett, hogy a nyugatra került íróknak állandó megjelenési, közlési helyet biztosítson, valamint egy olyan színvonalas és tartós fórumot, ahol eszméiket kicserélhetik és közérdekű kérdésekről vitázhatnak. Példaképeiket a Nyugatban, a Huszadik Században, a Magyar Csillagban és a Válaszban jelölték meg. A kezdetben Svájcban, majd Párizsban megjelenő lap, némi címmódosítással egyetemben Münchenbe került, ahol szerkesztői többsége élt. Munkatársai közé tartozott például Márai Sándor, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Jászi Oszkár, Kerényi Károly, Fejtő Ferenc és Tábori Pál.