„Hogy a költő és a madár között lényegbevágó kapcsolat van, arra legfőbb bizonyság magyar anyanyelvünk. Messze meghaladja ez a kapcsolat a hasonlatok, a lírai metaforák léha fenségét, hogy tudniillik a költő szárnyal, miként a sas, vagy dalol, miként a fülemüle; az összefüggés ennél ősibb és háziasabb” – írta Nemes Nagy Ágnes. Költészetében a madár és az angyal fogalma szinte egybeforrt. Harmadik emeleti lakása ablakából rendszeresen gondozta, etette a gerléket és hitte, hogy az állatok értik szavait. S hogy más írók, költők is így gondolhatták, ember és állat különleges kapcsolatát példázzák, Nemes Nagy egykori tanítványának, Tandori Dezsőnek lakásban tartott verebei és róluk szóló művei is.
