A béka-leány álma

Contributors

Megszólaló

Hajnali ragyogásban

fény-király muzsikál,

reggeli napsugárban

Béka-lány sírdogál.

Búvik a lombok alatt,

hullanak nagy lila cseppek,

nagy, lila cseppek hullanak

sűsűn a lombok alatt.

Eljő a Szivárvány-tündér,

sző a szemére álmot,

álmában Béka-leány

táncol egy különös táncot.

Hercegi korona rajta,

áttetsző selyem a testén,

a báli teremben fények

köszöntik ezen az estén.

S végül a magasba száll fel:

ruhája fénylő suhogás,

hajnalban harangszó hallik:

aprócska törpe-topogás.

Végtelen álmával alszik,

s táncol a Béka-lány.

Körötte gyönyörű fények,

s táncol a Béka-lány.

Alszik a lombok alatt,

s járja a végtelen táncot.

Szivárvány-tündér adta,

s nem veszi vissza az álmot.

Alszik a lombok alatt,

megbúvik lombsátorában,

Fény-király muzsikál halkan,

hajnali ragyogásban.

Múlnak a napok, az évek,

s nem múlik soha az álom,

Béka-lány álmában így szól:

”Örökké tart ez a táncom”.

Búvik a lombok alatt,

búvik a Béka-leány,

hullanak nagy lila cseppek

sűrűn a lombok alatt.