Látogatható: 2017. május végéig
Mindennapi tapasztalat, hogy ha egy eredetileg idegen nyelven megírt szövegről beszélünk, és ha idézünk belőle, akkor azt természetesen magyarul tesszük. Közben a fordító személye jobb esetben zárójelbe, rosszabb esetben süllyesztőbe kerül. A műfordítók nevét általában nem látjuk a színházplakátokon, a műsorújságban, a versidézet mellett, a tanulmánykötetben, és még sorolhatnánk. Pedig hát… Tény, hogy a magyarul olvasható világirodalom száz százalékát magyar műfordítók írták, hatalmas munkával hatalmas irodalmi anyagot felhalmozva. Mégsem tudjuk, milyen munkáról van szó, és nem tudjuk, hogyan születnek meg azok a művek, amiket aztán oly előszeretettel idézünk.
Sokan hiszik, hogy a műfordítás automatizmusokból, algoritmusszerű megfeleltetések sorozatából, szótárlapozásból áll csupán, hogy a műfordítón csak átfolyik a szöveg. Sokan hiszik, hogy ami külföldiül valahogy van, az magyarul úgy van, ahogy olvassák, és nem gondolnak bele, hogy az lehetne máshogy is. Sokan nem tudják, hogy a műfordítás nem evidencia, hogy az kutatás, az fejtörés, az választások sorozata, az elvonatkoztatás, dekompozíció és kompozíció, hogy a műfordítás művészet, a műfordítás irodalom.
A MŰFORDÍTÓGÉP időszaki kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban ezeket az ismerethézagokat szeretné kitölteni és ezeket a tévhiteket kívánja eloszlatni. Bemutatjuk a műfordítót, mint művészt, mint alkotó embert, mint mestert. A műfordítógép maga az ember a mű mögött. A kiállításban a látogató megismerheti azokat a körülményeket, eszközöket, módszereket, amelyek a fordítások létrejöttét szolgálják.
Köszönjük a kiállítás létrejöttében nyújtott támogatást a Globalese Kft-nek.
Sajtómegjelenések
Átköltés, ferdítés vagy művészet
