PIM Studiolo

Kötetünk A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport és a Petőfi Irodalmi Múzeum 2022 februárjában Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból címmel megrendezett közös konferenciájának anyagát, az előadások tanulmánnyá bővített szövegváltozatait adja közre.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2020 őszén A varázsló kertje címmel Csáth Géza életművéhez kapcsolódó interdiszciplináris tanácskozást szervezett a KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézettel és a PPKE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézettel közösen. Jelen tanulmánykötetben ennek a komparatisztikai és intermediális műelemzésektől a hatástörténeti összefüggéseket vizsgáló dolgozatokon át a kultúr- és művelődéstörténeti megközelítésekig ívelő, szokatlanul széles spektrumot átfogó konferenciának a szerkesztett anyagát adjuk közre.

A 2019 nyarán a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében alakult A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana MTA-Lendület Kutatócsoport egyik kiemelt kutatási területe az irodalmi termelés anyagi kultúráinak és piacainak a vizsgálata, vagyis annak feltárása, hogy ebben az időszakban milyen finanszírozási formákban és gazdasági környezetben zajlott az irodalmi szövegek létrehozása, forgalmazása és fogyasztása.
Jelen kötet a Kutatócsoport 2022. május 20-án a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezett konferenciájának szerkesztett anyagát tartalmazza. A rendezvényre olyan előadásokat vártunk, amelyek a 18-19. század fordulójától a 20. század első feléig terjedő időszakban vizsgálják a magyarországi irodalmi könyv- és lapkiadás alakulását. Az ekkor elhangzott tizenhét előadásból tizenkettő kapott helyet a kötetben.

Az első Térey János életművéről rendezett konferencia, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2022. október 27–27-án megrendezett tanácskozás anyagát tartalmazza a kötet.
A konferencia és jelen kötet szomorú újdonsága, hogy Térey életműve 2019-ben lezárult. Az értelmezői igény, ami az Erővonalak megjelenésekor a már addig is jelentős pálya dokumentációjában öltött testet, immár az összegzés gesztusaiban is megnyilvánul.
A Térey halála óta eltelt idő a kultusz kibontakozásának kezdetét is láthatóvá tette: nemcsak műveinek adaptációi szaporodnak, hanem a róla elnevezett intézmények és közterek is: Budapest posztumusz díszpolgára lett, Debrecenben emléktáblát avattak neki, nevét viseli az évenként megrendezésre kerülő debreceni könyvünnep és a PIM irodalmi ösztöndíja is. E fejlemények mellé vállalkozásunk az irodalom- és kultúratudományok megközelítéseivel teszi meg hozzájárulását.

A most kézbe vehető, illetve online hozzáférhető kiadvány kiállításokhoz kötődő konferenciák válogatott anyagát adja közre. 2019-ben, Petőfi halálának 170. évfordulóján Székelykeresztúron „Ahol az élet pusztul és a halál terem” címmel rendeztünk emlékülést a Molnár István Múzeumban – ennek anyagából készült a „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 című tárlat. Ugyanekkor nyílt a Bolyongó üstökös. A Petőfi-kultusz alakváltozatai című kiállítás, amelyhez kapcsolódóan került megrendezésre 2019 novemberében az utóéletet vizsgáló és a jelen kötet alapjául szolgáló háromnapos konferencia.
A kötet érdekessége, hogy szélesre tárja a kapukat: a megszólaló szerzők irodalom-, művészet-, színház- és helytörténészek, régészek, történészek – egyetemi oktatók, kutatóintézeti munkatársak –, de muzeológusok, középiskolai tanárok, múzeumpedagógusok is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2019. május 21-én és 22-én emlékkonferenciát szervezett Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. Tanulmánykötetünkben az Ady-hagyatékot gyűjteményezési és muzeológiai szempontból tárgyaló tanulmányokat, a költő korabeli fogadtatását és kultuszát körüljáró, illetve az életmű eddig kevéssé vizsgált kérdéseit elemző írásokat gyűjtöttük össze.

Kaffka Margit (1880–1918) halálának 100. évfordulójára emlékezve 2019 tavaszán közös konferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. A jelen kötetben felkínált megközelítések révén az oeuvre több rétege tárul fel, fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy korántsem a teljes írói korpusz. A szerzők a legújabb kutatási eredmények és elméleti tanulságok, valamint az irodalmi modernség hazai és nemzetközi folyamatai felől olvasták újra Kaffka Margit írásait: prózája, kéziratos hagyatéka, írói professzionalizációja, valamint kortársaira gyakorolt hatása kerül előtérbe a narratológia, a testelméletek, a feminista perspektíva, a társadalomtörténeti és kultúratudományi szemlélet és a komparatisztika módszertanának segítségével.