Kép
A Petőfi hálózatok negyedik adásának témája a nemzetiségi politika és a nemzetiségek helyzete a 19. században. Vendégeink Ablonczy Balázs történész a MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője, Nagy Noémi, jogtörténész, nemzetközi jogász, az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, Böröcz Judit és Pálinkás Bence György, akik a 2021-es OFF-Biennále Budapest produkciójában készült és az OFF-Biennale keretében bemutatott A Kis olvasztótégely című művészeti projektjükben többnemzetiségű, az egyéni szabadságjogokat elismerő és befogadó nacionalizmus elgondolásokat vizsgálták.
Ablonczy Balázs előadásának fő témái Petőfi szlovák származása, felekezetekhez való viszonya és ennek a társadalomtörténeti környezete, ezen kívül Erdély megjelenése Petőfi életművében. Nagy Noémi a nemzetiségi-nyelvi kérdés jogi kereteit mutatja be a 18. század végétől a kiegyezésig. Előadásában a jogalkotás tendenciáit követi nyomon a soknyelvű és soknemzetiségű Habsburg Birodalomban a hivatalos nyelv fogalmának első megjelenésétől az 1868. évi XLIV. törvénycikkig, amely az egységes magyar politikai nemzet koncepciójára és a magyar nyelv államnyelvi státuszára építve fogalmaz meg nyelvhasználati jogokat. Böröcz Judit és Pálinkás Bence György bemutatják az általuk létrehozott hangsétát, melyben a nemzet születésének időszakában az etnikailag homogén nemzetfogalom mellett létező, azóta a kánonból kiszoruló alternatív nemzet elgondolások szövegszerű lenyomatait kutatták és rögzítették, a projekthez kapcsolódó, köztéren elhelyezett zászlót illetve az 2021 OFF-Biennale oldaláról letölthető, a projekthez kapcsolódó pedagógiai segédanyagot.
A Kis olvasztótégely 2022 tavaszától a Trafó Kortárs Művészetek Háza programjaként lesz sétálható.