Wernitzer Júlia, PhD: Bibliográfia

 

Idézetvilág, avagy Esterházy Péter a „Don Quijote” szerzője. [Zitatenwelt, oder Péter Esterházy der Autor des Don Quijote] Pécs, Jelenkor Kiadó, 1994.

Dynamische Orte der Intertextualität in der ungarischen Gegenwartsprosa. Frankfurt a. M.,  Peter Lang Verlag, 2003.

 

Szerkesztés

 

Tandori Dezső: Stafette. Herausgabe und Nachwort des Sammelbandes des ungarischen Schriftstellers Dezső Tandori. Klagenfurt, Wieser Verlag, 1994.

Tandori Derzső: Startlampe ohne Bahn. Graz, Nachwort. Literaturverlag Droschl, 1994.

Herausgabe der ungarischen Nummer der Zeitschrift Podium. Vorwort. Herbst, 1996.

Einlesebuch. Ein Lesebuch zur ungarischen Literatur. Herausgabe. Frankfurt 1999. Bp., Előkészítő Bizottság, 1998.

Kettenbrücke. Anthologie ungarischer Autoren der Gegenwart. Herausgabe, Nachwort. München, Deutscher Taschenbuch Verlag, 1999.

 

 

Ottlik Géza prózai munkássága [Das Prosawerk Géza Ottliks]. In: Az elemzés kalandjai. Bp., ELTE, 1983.

 Hallgatás és tett [Schweigen und Tat]. In: Magyartanítás 1983. 4. sz.

A Flocsek bukása. Örley István regénye [Flocseks Fall. Ein Roman Istvan Örleys]. In: Literatura 1984.

Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia [Kleine ungarische Pornographie]. In: Magyartanítás 1985. 1. sz.

Művészet és utópia a bécsi „1984” kiállításon [Kunst und Utopie: die Ausstellung „1984” im Museum des 20. Jahrhunderts; gem. m. Pál Deréky]. In: Művészet 1985. 1. sz.

Ungarns neue Medien. In: Falter 1989. 25. sz.

Max Weiler in der Budapester Nationalgalerie in: Falter 1989. 26. sz.

Von Fallschirmspringern und Klopfzetteln — Die ersten demokratischen Wahlen in Ungarn nach 1994. In: Falter 1990. 11. sz.

Insel der Steine. Athol Fugards Stück „Die Insel”. In: Falter 1990. 28. sz.

Bücher statt Paprika – Eine kleine Übersicht über die ungarische Literatur des zwanzigsten Jahrhunderts. In: Falter 1990. 36. sz..

10 Jahre ungarische Literatur – in Österreich (1980–1989). In: Lenau Forum 18 (1992).

A „régi kovácsműhely”. Magyar Napló, 1992. 6. sz.

A nyelvteremtés iskolája. Alföld 1993. 11. sz..

Zarte Bande. Literarische Kontakte Österreich–Ungarn heute. WAS 1993. Nr. 73.

Az idézet mint mézesmadzag. Holmi 1994. 4. sz.

Die österreichische Literatur in Ungarn. In: Europäische Rundschau 1995. 2. sz.

Osteuropa-Dokumentation im Wiener Literaturhaus. In: Kultur und Literatur aus Europa in Europa. Herausgegeben von Cornelia Grosser. Zirkular Sondernummer 1996.

Volt egyszer egy Kelet-Európa Dokumentáció. PR Herald, 1997. 11. sz.

Textduell und Wechselrede mit Péter Esterházy. In: Schriftsteller zwischen (zwei) Sprachen und Kulturen. Herausgegeben von Antal Mádl und Peter Motzan. Verlag Südostdeusches Kulturwerk, München 1999.

Wahlbekanntschaften (Hrsg.: Mária Szilágyi, Margot Wieser) Zsolnay Verlag, Wien 1999. Zusammenstellung des Service-Teils (Adressen von Institutionen in Österreich und Ungarn) Organisation und Vorwort  (Begegnung der Literatur) des, von acht österreichischen und ungarischen Autoren verfassten Prosatextes (Begegnung im Narrenturm). 

Im Labyrinth eines enzyklopädischen Werkes. Péter Esterházy, Erneuerer der ungarischen Prosa-Sprache. In: Marginalien. Hrsg.: Delf Schmidt. Berlin, Berlin Verlag, 2001.

Expedíció a befoghatatlan nyomában. Jelenkor, 2002. 3. sz.

Az írói pillantás. Nádas Péter könyvei német nyelvterületen. Jelenkor, 2002. 10. sz.

Zum Leben verurteilt. Über Imre Kertész. Kafka 2003. 9. sz. 

Kritikák

 

Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. Hungarológiai Értesítő 1982. 14. sz.

Balassa Péter: A szineváltozás. Hungarológiai Értesítő 1984. 3-4. sz.

Sajtórobbanás. Motolla 1989. 2. sz.

György Konrád: Melinda und Dragoman. Wespennest Nr. 85 (1991).

Kertész Imre: A holocaust mint kultúra. Magyar Narancs 1993. 11. sz.

Beim Griff in das Spinnennetz. Lenau Forum 19 (1993).

Parti Nagy Lajos: Ki nevet a végén. (Se dobok se trombiták). Magyar Narancs 1994. 3. sz.

Tar Sándor: Partra vetett halak. (Ennyi volt). Magyar Narancs 1994. 4. sz.

Eörsi lírázik. Magyar Narancs 1994. 6. sz.

Kornis Mihály: Napkönyv. Magyar Narancs 1994. 6. sz.

Der Versteckspieler. Über das Buch von György Dalos. Wespennest Nr. 97. 1994.

Rakttár és/vagy kirakat. A pozsonyi Kalligram Kiadó. Magyar Narancs 1994. 7. sz.

A vonal alatt ellakni... Magyar Narancs 1994. 11. sz.

Bécsi decemberek. Magyar Narancs 1994. 12. sz.

Corpus delicti. Jelenkor 1997. 5. sz.

Múlik az a rohadt idő. Jelenkor 1999. 1. sz.

Nagyvárosi mitológia. Jelenkor 2000. 2. sz.

Az ember, aki önmaga köve. [Pályi András: Képzelet és kánon.] Jelenkor 2003. 10. sz.

 

Interjúk

 

A kultúra bástyái. PR Herald, 1997. 12. sz.

A budapesti Francia Intézet. PR Herald, 1997. 12. sz.

Berlin fölött az ég. [Dalos György] PR Herald, 1998. 1. sz.

A minőséggel konkurálunk. [Barbara Wiechno]. PR Herald, 1998. 1. sz.

Átjárható kultúrkörökben élünk. [Reményi Krisztina]. PR Herald, 1998. 3. sz.

Egy sokszínű kulturális táj apró részletei. [Wolfgang Meissner]. PR Herald, 1998. 3. sz.

Medgyes Péter: Magyar kulturális misszió. Beszélgetés. PR Herald, 1998. 5. sz.

Striker Sándor: Virtuális ház és valódi szellemi szalon. Beszélgetés. PR. Herald, 1998. 5. sz.

Szolnoki Vera: Stuttgart a munkahelyem, és nem a hobbym. Beszélgetés. PR Herald,. 1998. 10. sz.

 

Műfordítások németre

 

Tandori Dezső: Viziváros. Literatur und Kritik 1993. Juni..

Eörsi István: Radwechsel in: Literatur und Kritik, 1993.

Eörsi István: Das Opfer. Der Staatsmann und seine Schatten. Dramen. Einleitungen. Kla­genfurt, Wieser Verlag, 1993.

 

 

Karl-Markus Gauss: Keserű tinta. Pécs, Jelenkor Kiadó, 1997.

Matthias Rüb: Wo liegt Mitteleuropa? Kafka, 1. sz.

György Dalos: Wie zu Hause. Eine Selbstentlarvung. Kafka, 2. sz.

Herta Müller: Heimat oder Der Betrug der Dinge. Kafka, 2. sz

Peter Urban: Lehre von der Seele. Kafka, 6. sz

Peter Turrini: Aus der österreichischen Narretei. Kafka, 6. sz

Ilma Rakusa: Der Kontinent Danilo Kiš. Kafka, 6. sz.