Márai Sándor halála előtt a rendszerváltozás első jeleként a hazahívó hangok is megszólaltak: szívesen látták volna idehaza őt és műveit. Utóbbiak kiadására Márai nem adott engedélyt a szovjet csapatok jelenléte és az egypártrendszer diktatúrája miatt, jóllhet 1988-ban már konkrét szerződésekkel ostromolták őt. Halálakor a nekrológok mennyisége is jelezte: Márai az érdeklődés középpontjába kerülhet, negyvenegy év önkéntes és kikényszerített száműzetés után. 1989 februárjában bekövetkezett haláláig egy-egy elszórt, a szocialista rendszerrel „szembenálló” próbálkozástól eltekintve nem állt a tudományos kutatás középpontjában. Bírálatokban néha témául váasztott művei sokkal inkább az emigránsok elszigetelődését és anyaország nélküli halódását volt hivatva illusztrálni, semmint érdemi értékelések lettek volna.
A rendszerváltozás idején általánosan előtérbe került az emigrációs magyar irodalom; értékeink felfedezése, a kutatások aktívabbá válása, szépirodalmi és szakirodalmi könyvek megjelenése, hazakerülő hagyatékok és emlékkiállítások jelezték: szükségünk van az anyaországon kívül alkotó írók életművére is, és immár politikai akadálya sincs a befogadásnak. A PIM által rendezett tárlatok (pl. Új Látóhatár, Occidental Press, szamizdat, a Püski Kiadót bemutató kiállítás) és megjelentetett kézikönyveink (Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona) sora bizonyította e szellemi térfogat élő, értékes és nélkülözhetetlen voltát. (Ötletként 1993-ban felmerült a Magyar Emigráns Irodalom Különgyűjteményének felállítása is, de sajnos csak idea maradt gyakorlati megvalósítás nélkül. Az akkori kezdeményezést a PIM az internet adta lehetőségekkel élve újjáélesztette, és 2010-ben elindította a gyűjteményünkben lévő emigráns források honlapját az emigrans.hu címen.) A Petőfi Irodalmi Múzeumban már a korábbi években is gyűjtemény-gyarapítási szempont volt az emigrációs magyar irodalom, ezért kerülhetett intézményünkbe a Cs. Szabó László-hagyaték egy része vagy a dél-amerikai magyar sajtót reprezentáló gyűjtemény, később az egyedülállónak számító és a mintegy 23.000 számot kitevő napilap- és folyóirat gyűjtemény Münchenből. Ez tovább bővült 2016-ban a Buenos Aires-i magyar könyvtár könyv- és folyóirat anyagával, mely az argentín és a délamerikai exilium nagy értéket képviselő, gondosan válogatott kincsestára.
Mindezeket megelőzően, majd ezeken felbuzdulva 1988 őszén kezdődött el a kötetben 2003-ban megjelent Márai-bibliográfia adatainak gyűjtése. Már az adatgyűjtés megkezdésekor felvetődött a szövegek összegyűjtésének gondolata is: a felvidéki, erdélyi illetve emigráns lapokban megjelent írásainak, valamennyi cikkének archívummá fejlesztése, rögzítése és ezek révén adatok szolgáltatása. Ez – támogatás hiányában – nem jött létre, így indult el a Márai által írt és a róla szóló írások bibliográfiai adatainak rögzítése, rendszerezése. Az adattár regisztrálja az író által írt köteteket, cikkeket, a vele készített interjúkat, művei irodalmi esten vagy színházi előadáson való feldolgozását és a róla szóló irodalmat, a Máraihoz kapcsolódó kultusz tényeit is. A 12. 000 adatot tartalmazó kötet (adatbázisban) azóta tovább gyarapodott, a kötet 2003-as megjelenése óta 2015 végéig mintegy 3800 új tételt gyűjtöttünk össze. Amennyiben lehetőség lesz rá, ezt is közzé adnánk kötetben, kibővítve további meglévő, de egyelőre be nem dolgozott bibliográfiai adatokkal.
Ezzel párhuzamosan a PIM-ben tudatosan törekedtünk az íróval kapcsolatos könyvek, fotók, kéziratok gyarapítására. Ennek eredményeként került múzeumunkba Szegedről mintegy 40, az író gyermekkorát és családját bemutató fotó. Ezek szinte mindegyikét felhasználtuk már cikkek, kiadványok illusztrálására. Évek során a Máraihoz kötődő tárgyak, fotók, kéziratok az múzeumunk egyik leggazdagabb gyűjteményévé váltak. Irodalmi konferenciákon több előadással járultunk hozzá az íróról (újra) alakuló kép elmélyítésére. A Szombathelyen 2000-ben megrendezett kétnapos Márai konferencián három előadással vettünk részt, 2010-ben szintén részt vettünk a párizsi és a szombathelyi konferencián. A több évben megrendezésre kerülő Márai-napok lényegében az aktuális újdonságokat is bemutató szimpóziumok voltak.
Számtalan TV- és rádió produkcióhoz nyújtottunk segítséget, Jánosy Antal dokumentumfilmjének felvétele Múzeumunkban készült, de Sipos József vagy Enyedi Ildikó dokumentumfilmje sem nélkülözhette volna az íróval kapcsolatos objektumokat. Többen fordultak hozzánk szakdolgozathoz, doktori értekezéshez segítséget kérve. Ezek gyümölcsei közül néhány az állományunkban is megtalálható: Márai Sándor írásai a Pesti Hírlapban (1936–1944); Pedagóguskép Márai Sándor regényeiben; Kafka művekről készült műfordítások elemzése. 1990-ben kezdődött el az életmű-sorozat kiadása a Helikon Kiadó és az Akadémiai Kiadó jóvoltából. (Később előbbi könyvműhely már egyedül adta ki az író köteteit.) Az évek során folyamatosan segítséget nyújtottunk az egyes kötetekhez, szerkesztésükhöz és jegyzetelésükhöz egyaránt. Kiemelt jelentőségű a 2006-tól megjelenő Teljes Napló szöveghű és valóban teljes textúrájú kiadásának gondozása, kiadásra való előkészítése. Két képeskönyvet készítettünk a Helikon Kiadóval közösen: az író centenáriumára jelent meg az Éltem egyszer én, Márai Sándor című kötet, mely közel száz barnított fotót, egy életrajzot, tanulmányt és visszaemlékezést tartalmazott, elsősorban a hagyaték állományából válogatva az anyagot. Ennek többszörösen bővített, színes változata 2006-ban jelent meg Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam címmel, csaknem kétszáz oldalon egy bőséges életrajzzal, az író sikerét bemutató elemzéssel és adattárral kibővítve.
1998 után ugrásszerűen megnőtt az igény külföldön is az író művei iránt: Olaszországban és Németországban egymilliónál több példányban jelentek meg regényei, s a világ legtöbb országában hozzáférhetővé vált A gyertyák csonkig égnek. (Jelenleg mintegy hatvan nyelven olvasható az idehaza meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült mű.) A müncheni Piper Kiadó által megjelentetett Zeltner Ernő monográfia (Sándor Márai: Ein Leben in Bildern) szinte valamennyi fotóját múzeumunk adta. (E kötetnek 2001-es megjelenése óta holland és spanyol kiadása is napvilágot látott.) Számos országba küldtünk lapok, kiadók részére fotókat, melyeket plakátokhoz, könyvjelzőkhöz, tanulmányokhoz használtak fel illusztrációként, a hollandiai Kafka Társaság például Márai Kafka-fordításai után érdeklődött. Az együttműködések eredményének köszönhetően hozzáférhető könyvtárunkban A gyertyák csonkig égnek olasz kiadásának és a mű londoni színházi bemutatójának kritikai fogadtatása, valamint rendelkezünk nagyon sok műve külföldi kiadásával. Nem pusztán világnyelveken megjelent műveit, de többek között észt, görög, japán, finn és török fordításokat is őrzünk.
Intézményünk tehát (különösen a hagyaték hazaérkezésével) egyfajta Márai-kutatóbázissá vált. A tudományos kutatás és a közzététel mellett szeretnénk a nagyközönség rendelkezésére is állni, ezért rendeztük meg immár több alkalommal (ismét csak a Helikon Kiadóval) a Márai-napot (https://pim.hu/hu/marai-sandor/marai-napok#). Az első témája az író hazai- és világsikere, a másodiké Márai és a nagyvilág kapcsolata volt. Ezt követően a film és a Márai-honlap elindítása került a középpontba: 2008-ban az Eszter hagyatéka című regény filmváltozatának bemutatójához kapcsolódva az Uránia Nemzeti Filmszínházban szerveztünk beszélgetést, könyvbemutatót. 2010-ben Márai városai adták a témát Kassától az óceánig. A nagysikerű alkalmakon könyvbemutató, előadások, kerekasztal-beszélgetés és színházi előadás volt látható, kedvezményes könyvvásárral karöltve.
Komoly részt vállaltunk Kassa 2013-as Európai Kulturális Fővárosa programjában, az új kiállítás létrejöttében, különböző kiadványok és a Széllel szemben című kooprodukciós film létrehozásában. 2014-ben érkezett haza a Szabad Európa Rádióban felolvasott kommentárjainak jelentős mennyisége s ezekből két kötet jelent meg Fedőneve: Ulysses I-II. címmel a Helikon Kiadónál.
Szeretnénk, ha ez eddigi Márai-napokat továbbiak követnék és ezzel egyre szélesebb körben válna ismertté a kassai polgár szellemi- és tárgyi hagyatéka.
Az író sikere töretlenül halad előre, Múzeumunk pedig szeretne ezzel lépést tartani. Jelenleg is nagyon sok, az íróra vonatkozó forrásanyaggal rendelkezünk, s mindent megteszünk, hogy ez a jövőben tovább gyarapodjon; örülünk, ha ezáltal részt vehetünk a teljesebbé váló Márai-kép formálásában. Ezért köszönettel fogadunk minden felajánlást, mely támogatja e gyűjtemény gyarapítását, legyen szó fotóról, nyomtatványról, levélről vagy egy dedikációról - akár csak egy másolat erejéig is.
