Kassa. 2008. Hernád Magyar Lap- és Könyvkiadó.
Minden városnak van valamilyen csalhatatlan ismertetőjele és sajátsága, amiről nem ad hírt az útikönyv. Egyik arról híres, hogy jókedvű, másiknak levegőjén érzik, hogy itt szeretnek politizálni, harmadiknak a könyvtárnál és templomnál híresebb jellegzetessége, hogy kitűnő füstölt oldalast lehet itt kapni.
(Hamu és lélek)
Kassa, Márai szülővárosa, az utóbbi években több eseménnyel tisztelgett az író emléke előtt. Emléktáblát és emlékszobát avattak egykori lakóhelyén, a Mészáros utcában, vers- és prózamondó versenyt rendeztek, 2004-ben felavatták poétikus ihletettségű szobrát és idén pedig egy kétnyelvű (magyar–szlovák) kötettel járultak hozzá a kassai polgár szlovák közönség előtti megismertetésével.
E kötet a magyar olvasó előtt lényegében ismert, hiszen életrajza, művei bibliográfiája magyarul napvilágot látott a 2006-ban megjelent Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam című kötetben. Jelen kiadás elsősorban abban más (és ilyen szempontból több), hogy az életművet elsősorban az író és Kassa viszonya szempontjából elemzi, s a szöveghez társuló képek (melyek egy része kassai gyűjteményekből került a kötetbe) a fentebb említett kiadásban nem szerepelnek. Azonban ennél is jelentősebb, hogy immár szlovák nyelven is hozzáférhető Márai életrajza, nem kikerülve a „kényes”, trianoni időszakot, közte az 1938-as kassai bevonulást sem.
A kötet által remélhetőleg sikerül közelebb kerülni egymáshoz a magyar és szlovák polgároknak, és mindaz, ami a politikai kapcsolatok terén kevésbé sikeres, a kultúra vonalán talán megvalósulhat.
