Az ismeretlen(?) Székely Aladár

Fényképek a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből 

2009. január – augusztus

 

A PIM kiállítása Székely Aladár (1870–1940) fényképészmestert, fotóművészt, a XX. század első két évtizedének egyik legjelesebb portréfényképészét ezúttal kevéssé ismert oldaláról mutatjuk be.

Válogatást nyújtunk a fotográfus nemes eljárással készült, festői stílusú – gyakran kiállításokra is beküldött – tájképeiből, városképeiből, zsánerképeiből.

A Székely Aladár hagyatékából származó, eredeti, saját kezűleg készített művészkópiák között olyan kiemelkedő kvalitású munkák is megtalálhatóak, mint az Álló akt, a Hátakt, a Budán (1910 körül), az Anya gyermekével (1910) vagy mint a Kerengő, az Olaszországban készült kolostorképek egyike (1910-es évek) és a Lámpagyújtó vagy a Szénhordó munkás (1920-as évek).

 

SZÉKELY Aladár

fotóművész

(Gyula, 1870. március 5.–Budapest, 1940. szeptember 27.)

Mestere: Dunky • Mertens Ede

  Hivatásos fényképészektől sajátította el a szakmát. Tanult a Dunky Fivérek cégnél Kolozsvárott, azután Budapesten, az 1890-es években inaskodott Mertens Edénél, unokaöccsével, Rónai Dénessel együtt. Szülőföldjére visszatérve Gyulán, majd Orosházán vezetett műtermet. A századfordulón már budapesti fényképész volt; a VIII. kerületi Mária Terézia tér 1. szám alatt dolgozott. 1908-ban a József körút 62.-ben elsőként létesített utcára nyíló kirakatos műtermet, 1910-ben társtulajdonos az Andrássy út 29. sz. alatt, miközben másik két műtermét ugyancsak fenntartotta. A tízes évek kezdetétől a Váci utca 18. szám alatt volt műterme. A Nyugat írógárdájának több tagjáról, Rippl Rónairól, Bartók Béláról, Eötvös Lorándról és másokról készített képeinek albumát, amelyhez Ady és Ignotus írt előszót, 1916 januárjában Lyka Károlynak dedikálta. Ady Endrét ábrázoló fényképsorozata önálló kiadványként Móricz Zsigmond előszavával jelent meg. Nádai Pál, a neves művészeti író már 1917-ben úgy vélekedett munkásságáról, hogy abban „a művészi ízlés a mesterségbeli tudás nagy fegyelmező erejével párosul”. Munkamódszerét a modell természetes tartásának érdekében a gyors beállítás jellemezte, bár ötödik emeleti műterme hagyományosan üvegtetős volt, ő fehér textillel bevont lámpákkal világított. Kötetei: Székely Aladár fényképei. Írók és művészek (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.]; Ady (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.].